Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján
148/26 Verem Fenék eleje: árvizes leg. 35/64 274 149/27 Nyomorék Hát: árvizes legelő 2 2/64 1023 Az irat rossz állapota miatt a 24, 25 és 28, 29. parcella leírása nem teljesen olvasható, csupán annyit lehet kibetűzni, hogy a 146/24. parcella erdő volt, amelyne k területe a szakasz összesítéséből kikövetkeztethetően 11 kataszteri holdat tett ki; a 147/25. szakasz árvizes legelő volt 1 30/64 kat. holdon 2236 font széna termeléssel; a 150/28. parcella 15 20/64 kh területű sziget volt 10 721 font széna terméssel; a 151/29. alatt egy nagyobb legelőt vettek fel, amelynek 273 31/64 kh területén 109 310 font széna termett. A felsorolásból kitűnik, hogy a II. szakasz egyenként felsorolt „szigetei" tulajdonképpen a Tisza vizétől gyakran látogatott legelők voltak, amelyek hasznát az előző szakaszban felmért marhalegelőhöz hasonlóan 1 kh-ra 4 mázsában állapították meg. (Kivétel csupán a 145/23 hrsz. kaszáló volt, ahol 6 mázsát vettek. (Területük egyenként általában nem volt nagy, a 123/1. sz. alatt előzőleg leírt határrésszel együtt összességükben mégis 4470 kataszteri holdat tettek ki. (1165 kh vízállásos terület nélkül, amelynek halászatból származó hasznát külön mutatták ki.) A községi földkönyv második testes kötete a IV. szakasz adatait tartalmazza. A határleírás szerint: ,,IV dik szakasz Halymal kezdődik Nap Keleten az III dik szakaszban említett M-ettzensöff gát Pélly felől való szegleténél és innét indul a Kiss-Éri és Pély határhányásokon mindenütt a Mettzensöff gát mentében Északnak a gát végénél lévő szántó földekig, ahol öszve találkozván a VI dik szakasszal, fordul be Napnyugatnak és mégyen mindenütt az ördög Hát nevezetű szántó földek mellett az Halmaly oldalon lévő kútnak. Innét pedig tovább a Kiss-Teleki szántó földek mellett a Bódi kuttya mellett lévő szántó földeket magába foglalván, a Kőhalmi gyepeken megütközik az V dik szakasszal, a honnét Délnek való fordulással a Kő Halmi gyepek széliben a Mózsés szigettyének taván és ázott lévő szántó földeket magába foglalván mégyen mindenött a Hoszú gáton mind addig, míg az III dik szakasszal meg nem ütközik. Innét ismét Napkeletnek hajolván mégyen a II dik szakasszal a Kis Fövenyes Gátig, ahol a HI dik szakasszal öszve találkozván a Ludas gáttal edgyütt bezárja magát a Mettzenzöff gát Pélly felől való szegeleténél. Áll ezen szakasz kaszállóból és tsak igen ritkán mivelhető egy néhány darab sovány szántó földekből, mellyek külömben nem is használtathatnának hanem ezenn szakasz nagy költségből álló gátakkal körül vettetve volna, és ámbár ezenn gátak minden esztendőben szorgalmassan újítattanak és nagy árvíz idején soros emberek által strásáltatnak is, mégis mivel az Tisza árja igen nagyon neki fekszik, semmiképen meg nem lehet tartani hogy a víz rajta által ne szivárogjon. Melly szivárgás azt okozza, hogy némelly esztendőkben meg sem lehet kaszállni, a midőn pedig szerencse van is hozzá, igen későn lehet kaszálni, azt is pedig gazt és savanyú szénát. Ezenn okon a szántó földje is tsak mint parlagföld vagy Trischfeld úgy míveltetthetik." A határleírás szemléletesen rögzíti helység e részének mezőgazdasági értékét. Pontosabb meghatározást már nem is várnánk, földkönyv készítői azonban minden egyes parcelláról még külön is följegyezték a termékenységüket befolyásoló földrajzi tényezőket. A szakasz 1718 parcellájának ez nem kis munka volt. A rétek minőségéről szóló, leggyakrabban előkerülő bejegyzések közül előfordulásuk sorrendjében néhány érdekesebbet az alábbiakban mutatunk be. 152/1 Balogh János No 177. A víz járja, és a földjéből a gátra szoktak hordani. 155/4 Szentpétery Sámuel No 306. Fenyeres szénát terem, az egyik oldalát a víz végig járja. 157/6 Szabó Mihály No 432. A fentnevezetteknél is alábbvaló. Itten a No 7°-usque N um 36 um topograhicum következendő rétek a mostan is rajtok fekvő Tisza árja miatt csaknem egészben haszon vehetetlenek. 160/9 Lady Mihály No 471. Hasonló, minthogy a víz felette rontya és tsak gazt terem. 169/18 Szüle Istvány No 454. Sását, kákát és gazt terem. 173/22 Balogh János No 444. Sását és kákát terem, a Tisza is feletébb rontya. 177/26 Gáli János No 425. Kákát, gyékényt, gazt terem, a Tisza is feletébb rontya. 196/39 Gere István No 359. Sását, hölyét, terem, az árvíz is rontya, de egy kevéssé jobbatska. 196/45 Gere János No 360. Fenyeres, sásas, szénát terem és az árvíz rontya. 200/49 Búzás Mihály No 435. Hölye, sás és fenyeres fű terem rajta és az árvíz járja. 212/61 Simonyi József No 452. Hölye, fenyer és sás termő, víz állásos, közép tájon székes is. 116/65 Sillye Mártony No 443. Sás, fenyér és hölye termő, víz állásos, de az előbbieknél egy kevéssé jobb. 228/77 S. Tóth György No 472. Sás, hölye, lenge, nád termő és hasonló. 237/86 Balogh Balázs No 195 Zsombékos, igen alávaló. 238/87 Hegedűs János No 198. Fele zsombékos, de jobb. 240/89 Mezey József No 258. Ürge farkú füvet és hölyét terem. 244/93 ifjú Bendő Mihály No 379. Vadócz és ürgefarkú fű termő ez is. 24
