Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

Az első szakasz kimutatott területeként mindössze 524 31/64 kataszteri hold került Jászkisér összesítésébe, ebből 479 holdat az ó libapást foglalt el.

9 A felmérés utasítása és általános gyakorlata szerint a belső telkek, a gyümölcsös és veteményes kertek területét a rét rovatában tüntették fel, termésüket pedig a közepes minőségű kaszálók hasznához hasonlítva szénában fejezték ki. így az I. szakasz 800 • -ölön fölüli telkeinek hasznaként öszszesen 365 q szénát, a libapást 1788 q termésével együtt 2153 q szénát jegyeztek fel. Az I. szakasz adatai után olvasható a munkálat készítőinek névsora, akik lelkiismeretes munkájuk alapján megérdemlik nevük megörökítését:

10 „Privilegizált Jász Kiss Ér helységnek földmérői: Borsos Mihály Manipulátor Szentpéteri Sámuel Plenipotens Veres János Tanácsbéliek Kováts Mihály Szentpéteri István Választott férfiak B. Tóth Mihály Gotsa Mihály Borsos János Szabó András Fodor Pál" A helység második szakaszáról a földkönyv az alábbiakat közli: „II. szakasz Ravasz Lyuk környéke. Kezdődik Északról a Hosszú gát alsó végén és megyén a Varsa helly mellett Nap Keletnek, el mindenütt azIV

dik szakasz mellett az Halmaiban lévő szántó földek mellett a Kiss Fövenyes gátig, az ahol az II

dlk szakasszal meg ütközve fordul Délnek a Kerek tó felé és megyén a Ravasz Luk érig, innét ismét a Ravasz Lyuk ér tsavargásával tsak ugyan az II

dik szakasz mentében csavarodik Nap Nyugotnak a varsahely follyáson keresztül a Lep én tó mellett el Délnek való hajlással az Akol éren által a veteményes kertek alsó oldaláig. Itt magában foglalván az említett veteményes kerteket meg ütközik az Iső szakaszszal és ismét vissza mégyen az Akol éren az Hosszú gát végéhez, ahol kezdődött. Ezen szakasz áll székes vizes legelőkből és apró veteményes kertetskékből, mellyek sub. No. Topog. 2° egy darabban jönnek elő." Valóban a második szakasz mindössze két helyrajzi számot foglalt magában, ezek közül az első: „Közönséges marha legelő Ravasz lyuk nevezetű", mely 296 29/64 kataszteri hold kiterjedésű volt és termését 118 583 font szénára becsülték, megjegyezve, hogy a legelő „sovány, székes és vizes". A másik számon lévő „Közönséges veteményes kert" már csak 8 37/64 holdat tett ki és termését 12 009 font szénával vették egyenlőnek. A „közönsé22 ges" kifejezéssel mindkét esetben a mai közös szavunknak megfelelően a falu közösségének birtokát, jelölték. Mivel a Jászság helységeiben földesúr nem volt, a legelő megosztásának problémája sem merült fel, így e területek is teljes egészében a parasztság kezén voltak. A szénatermés hozama érthetően nagyon különbözött, míg a marhalegelőnél egy kataszteri holdra csak 400 fontot (azaz 4 mázsát), a veteményes kertnél 1400 fontot vagyis 14 mázsát számítottak. Jászkisér 1857. évi kéziratos térképe szerint e terület a helység belterületétől keletre feküdt. A felmérés tehát kelet, észak, nyugat, dél irányában haladt.

11 A helység II. szakasza a „Belső Rét", rendkívül érdekes terület volt. Határleírását a földkönyv az alábbiak szerint adja meg: „Kezdődik Északrúl a szőllők mellett lévő Tégla égetőnél és mégyen Délnek a szőllők mellett a szőllők alsó sarkáig, kirekesztvén magából a Hármas halmokon lévő szántó földeket. Ezek mellett által mégyen a Pap-ére partján lévő Kiss-Éri és Ns Heves vármegyében N. Mélt. Herczeg Eszterházy P. Kürthy választó határig. Itt Nap Keletnek fordulván mindenütt az határhányásokon megyén át, Szártsa fenéken, a Kiss-Éri Fehér tó és Kürthy Kászáros fenekek között Cseke tó háton keresztül a külső széli a Kiss-Éri, Kürthy és az említett vármegyében lévő Süllye Hármas határig. Innét Északnak való lassú hajlással a gerintzen a. Kő határ felé veszi follyását a Kéményes feneket be kerítvén a KissÉri, Süllyi és ugyan az említett vármegyében lévő Pély Hármas határig, a hol az Kiss-Éri és Pélyi határ hányásokon tartván Nap Nyugotnak keresztül a Tenkelyesen kijön a Mettzenseff gát belső szegletéig, ahol meg ütközik a IV

dik szakasszal és mellette bé tsavarodik mindenütt a Ludas gát mentiben s mégyen a II

dlk szakaszban említett Kiss Fövenyes gátig. Innét pedig végzi úttyát a Kerek tó külső oldala felé és jön kifelé mindenütt a II

dik szakasz jöttibe a veteményes kertek mellett ki a Tégla égetőkhöz. Áll ezen szakasz egynéhány aprós egelő szigetekből, fűz és nyárfás erdőtskéből, nádas, gyékényes, gazos fenekekből és az Tiszának gyakori kiöntéséből, melyben csikászni és halászni is szoktak." A földkönyv részletes bejegyzései e jellegzetes kiséri terület egykorú földrajzi, vízrajzi és mezőgazdasági viszonyairól számos adatot tartalmaznak. Ilyen mindjárt a 123/1. helyrajzi számot viselő első parcella leírása, amelyet szintén érdemes szó szerint közölni. „Közönséges birtok, mely Belső Rétnek neveztetik, tészen ennek foglalattya az Ingennieur mérése szerént 7 454 402 öleket.