Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kocsis Gyula:A jákóhalmi szérűskertek élete 18—19. században

volt szükség és ez ellentétes irányban hatott, lassította a kertség bomlását. A kerti élettel, bandázással kapcsolatos hagyományanyag ennek ellenére kevés, mert a XX. század elején már a bandázás helyett a Gazdakörbe jártak a fiatalok. A kertségek beépítésének újabb hulláma 1945 után, a termelőszövetkezetek megalakulásával kezdődött. A lakosok beköltöztek a tanyáról és ez eredményezte a kertesség teljes fölszámolását. Összefoglalóképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a JEGYZETEK 1 A pereskedő felek közül az alperes a berényi jászok vajdája, a felperes ,, • . . jákóhalrni Domonkos, Csupor Tamás bán fiának Lórándnak fia..." Gyárfás: a jászkunok története III köt. 93. 2 Gyárfás, i. m.: IV. 28. 3 Gyárfás, i. m.: IV. 175. 4 Maksay Ferenc, B., 1971. 99. 5 Fordította: Káldy-Nagy Gyula. 6 Veress Éva, Bp., 1966 Veress Éva (Bp., 1966.) munkájában a különböző időpontokból származó összeírások személyeit és a rájuk vonatkozó adatokat összevetve von le következtetéseket a telkek — házak — térbeli elrendeződésére. Az ő módszerét némileg módosítva próbáltam a névanyagból a térbeli elrendeződésre következtetéseket levonni, feltételezve, hogy az összeíró mindenkor valóban házról házra járván végezte munkáját. Módszerem lényege a következő: Koordinátarendszerben ábrázoltam az értékelhető adatokat — a mindkét összeírásban előforduló személyeket. A személyek az összeírás sorrendjében való előfordulásuk alapján sorszámokat kapnak, ezeket vetítem fel a koordinátarendszer tengelyeire. Az adatok felvetítése során valamilyen görbét kapok, illetve pontok rendszertelen halmazát. A különböző falubejárási lehetőségeket megvizsgálva egyértelműen kiderül, hogy ha az illető községben a házak utcák mellé rendeződnek, a koordinátarendszer személyek sorszámai alapján kijelölt pontjai minden esetben vonalban helyezkednek el Ha községet nem lehet utcák szerint bejárni, a pontok teljes szórtságban minden rend nélkül rajzolódnak ki. Illetve, ha bizonyos domborzati, vízrajzi tényezők tagolják a községet, akkor a rendszertelenül elhelyezkedő pontok csomósodása figyelhető meg. Természetesen így is szkematikus képet kapok. 8 Heves m. Lt. T 120. Bedekovich Lőrinc 1791. 9 Magvar Nemzeti Múzeum. Régészeti Adattár. 10 Makkai László. Élet és Tudomány 1973. ápr. 27. ., . . . egyöntetűen a Duna—Tisza közének jász és kun vidékeiről jelzik a legtömegesebb felhajtást . . ." 11 SZML Jákóhalma község iratai. 12 SZML Jákóhalma község iratai. 13 Hadtört. Int. Térképtára, B. IX. a 624. 14 Hadtört. Int. Térképtára, B IX. a 623. 15 Szabó István, Bp., 1960. 137. old. ..A jász-kun kerület első jelentéseiben csupán a helvséfek belső települési körülményeiről, ezek kapcsán a házak belső .majorkert'-jeiről és helység alatti .szérüskert'-jeiről volt szó." Korabinsky. Pressburg. 1786. 248. old. Válvi András. Buda. 1796. II. 237. 16 Györffy István, Földrajzi Közlemények, 1937. !tt. jegyzem meg, hogy tudománytörténeti kérdések taglalásába nem bocsájtkozom, mert Hofer Tamás megtette már ezt diszszertációjában (Kézirat az ELTE Néprajzi Intézetben). kertesség késői fennmaradásának okai a következők: Jákóhalma nem túl nagy határú község lévén, a tanyásodás csak későn indul meg, a puszta elvesztése után. Ez a késői tanyásodás is jelentős részben az állattartás érdekeit szolgálja, és ezért nincs megsemmisítő hatással a kertességre. Ezzel párhuzamosan a kertek szerepköre a földművelés üzemhelye — rakodókert irányban tolódik el, és minthogy a közságben többé-kevésbé kiegyensúlyozott gazdaságú kis- és középbirtokos gazdák élnek, ezt a funkciót még hosszú időn keresztül el kell látnia. Kocsis Gyula 17 Hoffmann Tamás. Agrártörténeti Szemle, 1971. 18 Major Jenő, Településtudományi Közlemények, 1960. Ebben a tanulmányban Major Jenő megjegyzi, hogy a jászokkunok fejlődése az általánostól eltérő irányban haladhatott. 19 Hofer Tamás, Doktori disszertáció és Fél—Hofer, Agrártörténeti Szemle, 1963. 20 Heves m. Lt. T 120. 21 Szolnok m. Lt. Jákóhalma község tanácsülési jegyzőkönyvei 1794. dec. 13. A továbbiakban hivatkozás a szövegben ,.Tjkv". 22 Hadtört. Int. Térképtára, I. kat. felmérés. 23 OL. S 12. Div. XIII. No 246 OL. S 80. Egyéb folyók, tavak. No 50. SZML T 256 24 László M. Páltól kapott adat. A továbbiakban az adatközlőkre a szövegben hivatkozom az ABC betűivel jelölve. 25 .,. . . helységünk irredemptus lakossai, minden külön kenyeres két száz darab válykot ki hánni köteleztessen." Tjkv. 1773. ápr. 21. 26 A házhelyek nagysága: ..ősi házhelyet" i814-ben utcának foglalnak el, 37,5 négyszögöl 1805-ben 72, 77, 90, 95, 144, 144 n.-öl nagyságú házhelyet adnak, 1819-ben 144, 145, 35, 100 n.-öl nagyságú házhelyet adnak, 1820-ban 102, 42, 152, 152, 110, 148 n.-öl nagyságú házhelyet adnak. 1822-ben 80. 80, 93 n.-öl nagyságú házhelyet adnak, 1823-ban 167, 56, 80 n.-öl nagyságú házhelyet adnak, 1824-ben 144 1825-ben 85, 85 1830-ban 49 1831-ben 145. 1833-ban 57. 5 1834-ben 54 1844-ben 13x8.5 = 110,5, 13x8,5 =110,5, 10x9 = 92. 12x9 = 92. 12x9 = 108. 15.5x9 = 140, 9,5x6,5 = 64,5, 19x8 = 155 (az ölnél kisebb mértékeqvségeket kerekítettem, ezért tűnnek hibásnak a végeredmények). 1845-ben 108, 140, 104, 98, 160, 56. A kerthelyek nagysága: 1805-ben 240, 209 négyszögöl nagyságú kerthelyet adnak, 1814-ben 306, 1817-ben 525, 525, 525, 525, 525, 525, 525, 525, 400, 1822-ben 482, 270, 1838-ban 27x11 = 310, 1844-ben 615. 500. 27 Gyakori kifejezés volt még az osztozkodásra, hogy ..megválakoznak", „külön kenyérre mennek" (Tjkv. 1799. nov. 23.. 1821. dec. 29.) A megválakozás a bővített családszervezetek felbomlását jelentheti. Ebben az időszakban még van annyi szabad terület a községben, hogy a megválakozók kaphatnak ház-, kerthelyet. A XX. század elején a megválakozók vagy a kertbe építenek házat, vagy kimennek a tanyára lakni. Az említett tanácsi intézkedés valószínűleg lassította a bővített családszervezetek felbomlását, különösen a szegényebb rétegeknél. 201