Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kocsis Gyula:A jákóhalmi szérűskertek élete 18—19. században

kertes település kialakulásának általános törvényszerűségeit kell tisztázni. Györffy István azon véleményét, hogy a megosztottság a honfoglalás koráig is visszanyúló gyökerekkel rendelkezik, a kutatások nem igazolták.

16 A kérdés újabb kutatói közül Hoffmann Tamás a kertes városok kialakulását a mezőgazdasági üzemágak arányváltozásának XIV— XV. században lejátszódó folyamatával hozza összefüggésbe.

17 A XVIII. századi elszaporodásukat illetően „.. .megkockáztatható.. .hogy.. .a kertes település szállásai a dominánsan állattartó gazdaságok téli üzemei egy olyan rendszerben, ahol a gazdálkodás legfőbb terméke a lábon hajtható húsállat. Másfelől az is feltehető, hogy az újranépesedő falvakban éppen az anyagi javak fogyatékos volta, a megtelepedő első generációk szegénysége is hozzájárul a később csak lakóövezetként funkcionáló települési mag kiformálódásához, valamint később —

: a már létrejött rendszeren kívül — létesített szállások, a tulajdonképpeni gazdasági udvarok kialakításához." Major Jenő a közvetlen földesúri joghatóság a hódoltság alatt bekövetkező időleges megszűnésével magyarázza a „település képlékenységének feléledését".

18 Hofer Tamás pedig a megosztottsághoz kapcsolódó családszervezeti és munkamegosztási kérdéseket emeli ki.

19 Ezeket a szempontokat vettem figyelembe az anyag gyűjtése és feldolgozása során. A kertesség XVI. századi meglétét egyértelmű források hiányában bizonyítani nem tudom, de a fentebb már leírt feltételezések alapján valószínűnek tartom. De ha Jákóhalma a XVI. században nem is lett volna kertes, a kertességnek a XVIII. század elejénél jóval korábban ki kellett alakulnia. Véleményemet az alábbi következtetésekre alapozom. A források a XVIII. század első harmadában már virágzó kertességről tanúskodnak. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a kertesség már legalább egy emberöltő — a XVII. század vége — óta létezik. Viszont sem ebben, sem az azt követő időszakban nem figyelhetünk meg olyan gazdasági-társadalmi változást, amely a kertesség kialakulásához vezethetett. Az 1699-es összeírás alapján megállapítottuk, hogy a földművelés és a jószágtartás egyaránt jelentős volt. Tehát semmiféle arányeltolódás nem figyelhető meg az üzemágak között, viszont mind a két üzemág nagyon jelentős (átlag 12,19 kh szántó, 16 nagyjószág). Ilyen változás a későbbiekben sem történik — kivéve néhány gazdagparaszti gazdaságot — sőt a kerteket inkább a földművelés üzemeinek tarthatjuk, amint arra a szérűskert elnevezés is utal. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság szerkezetében végbemenő változások nem játszottak szerepet a jákóhalmi kertesség kialakításában, mert a vizsgálható időszakban nem is voltak ilyen változások. Lehetséges, hogy a vizsgált időszaknál jóval korábban történtek ezek az arányeltolódások és 1699-re az egyensúly egy magasabb szinten ismét helyreállt. Azonban, ha a kertesség kialakításában a húsállattenyésztés túlsúlyát mint domináns tényezőt vesszük figyelembe, akkor azt is feltételezhetjük, hogy már a letelepedéskor ilyen rendszerben ültek meg, és ezt a korai kertességet a ki sem alakult feudális függés nem tudta szabályosan kimért szalagtelekké átrendezni. De nézzünk meg más szempontokat is. Vajon az újratelepítő első generációk szegénysége hozzájárulhatott-e a kertesség kialakításához? Ebben a tekintetben sem lehet egyértelműen állást foglalni. Nem tudjuk, mikor, hányszor és milyen mértékben pusztult el a falu. Érzésem szerint azonban, a község folyamatos megtelepedettségét, a pusztulásról szóló források ellenére is, bizonyosnak vehetjük. Valószínű ugyan, hogy a lakosság néhányszor elfutott, de hamarosan vissza is tért, amint ezt a defterek alapján megfigyelhettük. így a lakosság kicserélődése hosszabb ideig tartó lassú folyamat volt. (Lehetséges, hogy a Pentz összeírásban szereplő Kissek, Tóthok közül valamelyik őslakos, talán a hajnácskőinek írt Bóna is a XVI. századi Bónák visszatért leszármazottja.) így tehát ennek a tényezőnek nem tulajdoníthatunk szerepet. De ha ez nem így volt, és a községet huzamosabb pusztulás után telepítették újra, ennek jóval a XVII. század vége előtt kellett történnie, mert 1699-ben a jövevénynek összeírt gazdák vagyoni állapota nem rosszabb, mint a helybelieké. Tehát, ha a megosztottság kialakításában valóban szerepet játszhatott az első megtelepülök szegénysége, akkor a kertesség a XVII. század közepe táján alakulhatott ki. A fent felsorolt tényezőkön kívül Jákóhalma esetében a geográfiai viszonyoknak is jelentős — katalizátor — szerepük lehetett, vagyis a településre alkalmas terület nagyfokú vízrajzi tagoltsága nagyon korai időben kertesség kialakító szerepet játszhatott. Végezetül a Korabinskynél is megtalálható, tűzveszély elleni védekezést sem zárom ki teljesen az előidéző okok sorából. Mindezekből a feltételezésekből csak egy biztos következtetést tudunk levonni: a jákóhalmi kertesség kialakulásának időpontját források hiányában nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. Mindezek ellenére valószínűnek tartom, hogy a jászok letelepedése időszakában kialakulhatott a megosztott településeknek ez a típusa. 187