Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kocsis Gyula:A jákóhalmi szérűskertek élete 18—19. században

4705 m /wa 1705 1T45 iW irao 4. ábra 5. ábra 6. ábra 4705 4745 1724 1 1720 \ ' • .• ' . • . " •• • • \ * a , H . •P r 4720 7. ábra 8. ábra 9. ábra tagolódik. A vízfolyások, vízállások természetes utcaként funkcionálnak. A belsőség valószínűleg területileg is megnövekedett és kiterjedt a Tárna partjának kiemelkedő peremére. A halmazosság ebben az időben még nem jelent zsúfoltságot is. Ebben az időben már bizonyítható, a község kétbeltelkes, kertes szerkezete is iratanyag és térképek alapján egyaránt. A kertek első említése egy 1729. évi perben történik. Az egyik vallató kérdés,,.. .Lenkó András kertiben. . ."történt eseményre kérdez.

11 A következő említésből már azt is megtudjuk, hogy a kertben istálló is van, tehát semmiképpen nem veteményes kertről van szó. „Szelepcsényi (Csontos) Imrének az ház helyestől, Vetéssel s kertel, Istállóval edgyütt minden Jószágnak harmada (esett)."

12 Mikoviny Sámuel 1737-ben készült térképén a település megosztottsága világosan látható.

13 (10. ábra) Ezen a térképen a lakóházak három sorban helyezkednek el, a két külső sorban a házak végéhez telek illeszkedik. A lacAptEiHL 10. ábra