Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Dankó Imre: A kővázas górék

tagépítmények együttesen jelennek meg: a kő vázas górék háta az utcára épült, a kőmagtár háta vagy oldala ugyancsak az utca vonalára épült és a góréval együtt a kerítés szerves része. A kővázas góréknál az oldallécezet nem favázban, hanem téglából épített, tehát kő-, azaz kűvázban áll. A kűlábot bevakolják, majd meszelik, illetőleg festik. Kétféle kűláb ismeretes: az egyik, a régebbi: lefelé szélesedik, pillérszerű; a másik pedig minden magasságban egyforma szélességű, azaz egyenes kűláb. A kővázas górék alján, a padozat alatt ugyanolyan alépítményeket találunk, mint a favázas góréknál, azaz téglából épített ólakat I. Térképvázlat a kőkerítés, kőkapu, kővázas góré és magtár építményegyüttes elterjedéséről. (baromfiólat, sertésólat), néha alacsony istállót, elvétve pincét. A kővázas górék között vannak olyanok, amelyeknek az oldallécezete egyetlen ablakot képez csak, de sok olyan is van, ahol a kűlábakat megismétlik (egyszer vagy kétszer) ós így két- vagy háromablakos kővázas górét kapnak. Általánosabb azonban az a mód, hogy a két kűláb közti oldalfelületet gerendabetéttel (keresztfa) két vagy négy kisebb felületre, ablakra osztják. A kővázas górék tetőzete nyereg szerkezetű, régebben zsindellyel fedték, ma általánosan cseréppel fedett, de található néhány palával fedett is. A kővázas góréknak kétféle ajDEBRECEN o, NAGYVARAD (ORADEA) CEN o, NAGYVARAO (ORADEA) 262