Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Filep Antal: Az alföldi népkutatás úttörője Kiss Bálint

mutató, maradandó értékkel bírnak. Nem éreztem feladatomnak, hogy felmutassam azokat a vonatkozásokat, amelyeket az idő meghaladt, s amelyek bizonyosképp mosolyt fakasztanának bennünk. Kiss BÁLINT a mi századunk—annak idején még nem egészen világosan sejlő—Ígéretes eredményeiért is küzdött, munkájának pozitív vonásait éppen ezért csak tisztelet övezheti. Annyit még meg kell állapítani, hogy nem volt magányos, magára hagyott tudós. Közvetlen környezete megértéssel vette körül. Úgy sejtem, kis műhely alakult ki körülötte a szomszédos városok vele egyívású, reformkori nemzedékéből. Erre vall SZIKBIK MIKLÓS már említett néhány megjegyzése, vagy az a tény, hogy eke-kísérleteiről a népismereti szempontból is jeles, tudós kortárs, Hódmezővásárhely ismertetője NAGY FERENC adott hírt.

22 Kiss BÁLINT munkássága sajátos helyet foglal el tudománytörténetünkben. Egyfelől népismereti érdeklődése, szemlélete, módszere a leíró-statisztikai, államismereti iskola értékes hagyományaiban gyökereznek, másfelől népéleti megfigyeléseit megpróbálta történeti-őstörténeti vonatkozásban, az etnogenezis kutatásában is hasznosítani. Ez a később kibontakozó etnográfia irányába mutat. Sajátságos, hogy történeti érdeklődése mellett sem halványodott szociális érdeklődése. A jobbágyságban felismerhető társadalmi rétegződésre érzékenyen utalt minden alkalommal. Leírásaiban helyet kapott a kritika is, s kicsendült belőlük a reformer hangja is. Ez a reformkorra oly jellemző magatartás a század közepétől eltűnt a néprajzi vonatkozású irodalomból. Különösen hiányzott a szokásleírásokból, melyek egyre gyakrabban jelentek meg a század derekától közkedvelt hírlapokban, hetilapokban. A társadalmi élet kérdései iránti érdeklődés oly mértékig csökkent, hogy az e témakörbe vágó önálló néprajzi vizsgálatok korunkig vérszegénynek maradtak. Annál becsesebbek szerzőnk jeles kísérletei e témában is. Kiss BÁLINT életműve egészében is, de részlettanulmányait tekintve is, nagyon sokban rokon a jeles és tudománytörténetileg is hasonlóan értékes úttörőként szániontartott EDVI ILLÉS PÁL munkásságával. Noha az ország két egymástól távoleső táján alkottak, irodalmi tevékenységük rendkívül sok párhuzamot mutat. A reformkor társadalmi, művelődési küzdelmei, viszonyai, az értelmiséggel szembeni azonos igények adják ennek magyarázatát. Kiss BÁLINT munkájának egésze, de különösen a békésbánáti monográfiája, Szentesnek, mint dél-alföldi mezővárosnak összefoglaló jellemzése az Alföld megismerése szempontjából sem kicsi jelentőségű. Az Alföld tudományos feltárásának történetében jeles hely illeti meg önmagában is, de feltételezhető egykorú hatása miatt is, amire Makóval kapcsolatban utaltam. Az Alföld-kutatás korai időszakának TESSEDIK munkásságához illő alkotása Kiss BÁLINTÓ. Kiss tudatosabb történeti és társadalmi érdeklődése révén leírásainak, megfigyeléseinek színvonalát oly mértékben fejleszthette, hogy csak a XIX. század utolsó harmadában szárnyalták túl jelesebb alföldi monográfusaink.

23 Az Alföld iránti tudományos érdeklődés történetében betöltött szerepe révén is megérdemli mind szülőföldje, működési területe népének, mind a tájtörténet és az etnográfiaművelőinek tiszteletét. Kötelességünk kell legyen, hogy Kiss BÁLiNT-ot jelentőségének megfelelően tudománytörténetünk úttörői között tartsuk számon. Hagyatékát széles körben közkinccsé kell tennünk. Gazdag életműve, nemes szándékú tevékenysége a reformkor jeles, példamutató egyéniségévé avatta. Jelentősége szakterületünk határain túl mutat.

24 Filep Antal 22

Nagy Ferenc tudománytörténeti szerepével TÁLASI ISTVÁN tudománytörténeti összefoglalójában foglalkozott. TÁLASI I. 1948. 4—5. 23

így fordulhatott elő, hogy Szentes várostörténetének XX. századeleji monográfusa SIMA LÁSZLÓ KISS BÁLINT leírásait szinte változtatás nélkül felhasználta (rövid utalásokkal jelölve csak a forrást). Meg sem kísérelte, hogy újabb források feltárásával gazdagítsa az akkor már 80—100 éves szövegeket. SIMA L., 1914. 21

Kiss BÁLINT néprajzi értékű kéziratainak felkeresésére még gimnáziumi növendék koromban Szűcs SÁNDORnak a régi Sárrét világát idéző leírásai adták az első impulzusokat. Később egyetemi éveim alatt professzorom, TÁLASI ISTVÁN buzdított a teljes életmű megismerésére. Kutatásaim során személyes konzultációin kívül nagy segítséget jelentett a . Néprajzi forrásismeret" című speciális kollégiumának anyaga. 175