Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Filep Antal: Az alföldi népkutatás úttörője Kiss Bálint

véletlen, hogy Szentes 1836-ban Kiss BÁLINT helyi működésének delelőjén a Károlyi uradalommal örök váltság szerződést kötött. Kiss BÁLINT nem vett részt a hivatalos tárgyalásokban, azokat a városi tanács és jeles vezetői bonyolították, de a nagy költségvállalással, terhekkel járó vállalkozás megvalósításának egyik fő támogatója, sugalmazója kellett legyen. Erre vall az előbbi részlet is. A szabad, kötöttségek nélküli gazdálkodás kibontakozása szempontjából óriási jelentősége volt ennek a kapitalista tulajdonviszonynak megteremtési lehetőségét is magában foglaló jogi akciónak, aminek következtében a város szervezete, igazgatási rendszere is teljesen újjászerveződhetett.

6 Kiss BÁLINT tankönyveit a vezetése alatt álló egyházmegyében bevezette. Valószínűleg a szomszédos distric^u.1 okban is kedvező fogadtatásra találtak. Még életében újra kiadásra kerültek. Halála után is használatban maradtak, a kiegyezés után újjászerveződő népiskolai rendszer bevezetéséig éltek velük. Kiss BÁLINT pedagógiai tevékenységében a hazai polgárosulást igyekezett a legmesszebbmenőkig szolgálni. A hazai iskolarendszer legfontosabb problémáira igyekezett újszerű megoldást találni. Nem volt kisebb jelentőségű gazdasági reformer-tevékenysége sem. Az alföldi gazdálkodás számára új, termelékenyebb munkaeszközöket igyekezett tervezni, konstruálni. Nem kis visszhangot váltott ki a korabeli szaksajtóban. Eke-kísérleteiről előbb ismerősei köréből érkezett híradás, csak azután jelentetett meg maga is közleményt.

7 1815-ben készített vasekéjéről 1817-ben számolt be. Sajnos a Nemzeti Gazda anyagi gondok miatt az ekéje rajzát nem tudta megjelentetni. Kiss BÁLINT vasekéje jelentős igaerő-megtakarítást tudott elérni a jobb, gyorsabb munkavégzés mellett. Idézzük őt magát: „Amidőn a mostani faekéhez 2 ember, 4 ló, vagy 4 Ökör, s több is kívántatik, akkor ezen 1 ember, 2 lovon, vagy 2 ökrön elszántogathat. . . minek hat, s nyolc ökör ? Minek annyi erő, mely sok más annyi tőkét is elvonhat V Egyik kortársa arról számol be, hogy a parasztság alkalmazza is már 1816-ban is az új ekekonstrukciót. Később, 1829-ben arról tudósít, hogy a szegényebb sorsú emberek számára hasonló jó tulajdonságú faekét készített, melynek „szántóvasa, csoroszlyája, kamukája mindössze kerül 3 f. 30xr ezüstbe."

8 Emberi magatartására jellemzőek eketanulmányában közölt gondolatai: „Drága jutalom lesz az, ha ezen csekély tudósításomnak közönségessé való tétele által, avagy csak szegényebb sorsú atyámfiainak valamit használhatok ? Gyönyörűségem lesz az, ha az által, a nálamnál élesebb látású, több tapasztalású hazám fiainak ennél hasznosabb és tökéletesebb eszközöknek kigondolására és elkészítésére alkalmatosságot szolgáltathatok."

9 Aratógép tervein is dolgozott, azonban sem ezt, sem a cséplőgéptervét nem valósíthatta meg. Ezekről a reményteljes terveiről maga számol be a fentebb már idézett történeti munkájában: „Rajzoltam egy olyan tolókaszát, mellyel olyan sebesen lehetne rendet vágni, mint amilyen sebesen megyén az ember." „Rajzoltam egy olyan machinát is, milyen a kevés gabonát egy munkával ki lehetne dörzsölni ; meg lehetne szórni és rostálni is. De ezek tsak Rajzban vágynak. Idővel meg fogom próbálni, ha jobb módom lesz a megkészítésekben." A malmok is, amelyek a korabeli gazdasági életben sok problémát okoztak, szintén foglalkoztatták. A szomszédos Szarvason működő Tessedik Sámuel is többször foglalkozott a szárazmalmokkal. Kiss BÁLINT figyelmét sem kerülték el a malomgépezetek. Tanulmányt készít megfigyelései alapján s abban javaslatokat dolgozott ki tökéletesítésükre. Egyik önéletrajzában erről így emlékezik meg: „Irt a mostani malmoknak hibáiról és azoknak jobb móddal való készítéséről németül, mely az ausztriai Landesregierungban adódott be rajzolatokkal Bécsben," 1824ben.

10 A gazdálkodás egyes módozataira tett javaslatairól sok utalást tett műveiben, s főleg helytörténeti munkájában. Ezek felsorolása hosszú lenne, messzire vezetne;. Szőlészettől kezdve a gabonaértékesítésig, hajózásig sok mindenben igyekezett mind a szentesi, mind a dél-alföldi parasztság figyelmét felhívni. Hol sikerrel, hol eredmény nélkül próbálkozott kedvező irányban befolyásolni kortársait. Magatartása a vidéken élő értelmiségiek számára ma is követendő lehet. Szűkebb szakterületén túl igyekezett felvilágosítással, javaslatokkal, újításokkal szolgálni a gazdaság, művelődés előrehaladását. Ez mutatkozott meg akkor is, amikor a tetőcserép készítéséről írt tanulmányt az Akadémia folyóiratába, a Tudományos Gyűjteménybe.

11 Igyekszik a tetőcserép előnyét hangsúlyozni. Rámutat arra, hogy a helyi fazekasok segítségével a cserép kiógetését tulajdonképp könnyűszerrel meg lehet oldani. Részletes leírást ad a cseréptetőzetekről, — cserépfelrakás fortélyairól. A korszerűbb építőanyagok elterjesztése szempontjából nem kis jelentőségű volt az, hogy az ország közkedvelt, viszonylag nagy publicitású tudományos orgánumában jelentkezett írásá6

BARTHA LÁSZLÓ : A szentesi örökváltság Szentes, 1966. Bölcsészdoktori értekezés, kézirat, 270 oldal. 7

NAGY F., 1816a., 1816b. Kiss B., 1817. 8

A szentesi református egyházközség kéziratos története, 334—335. Pontos adatait lásd a 17.jegyzetben. 8

KlSSB. ,1817, 43. 10

Kiss B., 1836. Gilicze László gépelt másolata 1954-ből 215. "KISS B., 1920. 171