Szabó István: Tallin - Észt Füzetek 1. (Szolnok, 1972)

Tallinn ipara, kereskedelme

országban, illetőleg Oroszországszerte tapasztalható általános kapitalizálódás időszakában a Tallinn—Pétervár közötti vasútvonal megépülés« után élénkebb kapcsolat létesült Oroszország és az észt területek között. Ennek hatása alatt is Tallinn Észtország legjelentősebb ipari és kereskedelmi központja lett, melynek kikötőjében az 1869. évi 1,6 millió rubel értékű teherforgalom l871-re 22.1 millióra, 1879—ben pedig l4o.5 millió rubel értékre ugrott, s ezzel Ogyessza és Pétervár után egyszerre a 3. legjelentősebb kikötője lett Oroszországnak. A megnövekedett jelentőségű város kibővült lehetőségeivel a parasztok ezreit vonta magába, s ez módot adott ahhoz, hogy a város ipara* kereskedelme is óriási ütemben fejlődhessen. 19ol-ben az ország kb. 26.000 munkásának fele a tallinni üzemekben dolgozott. Itt összpontosult a fémfeldolgozó és gépipar, mely két fontos iparág a szakmunkások kétharmadát foglalkoztatta. De hamarosan jelentőssé vált a textil-, papir- és fafeldolgozó, valamint a vegyi— és az élelmiszeripar is.

A fejlődés a burzsoá kormány időszakában jelentősen visszaesett. Az orosz nyersanyagforrás és piac elvesztése nagyon érzékeny hátrányt jelentett- 57 -