Szabó István: Tallin - Észt Füzetek 1. (Szolnok, 1972)
Tallinn múltja
lük együttműködő észtek a város hivatalos revét: Reveit használták. Csak a XX. század közepén vált véglegessé a népi Tallinn elnevezés és szorította ki véglegesen a másikat. A XII. századtól kezdve az idegen hatalmak nagyarányú támadásokat indítottak az észt föld megszerzéséért. A szláv és skandináv betörésekkel szemben az észteknek még sikerült megvédendők önállóságukat, a dán hódítókkal szemben azonban minden erőfeszítés ük sikertelen maradt. A dánok Tallinnt és Észak-'Észtországot /az 1227—1233 közötti évek kivételével, mikor a német lovagrend tulajdonává vált/ több mint száz éven át birtokolták. A megszállókkal szemben 13^3-ban, Szent György éjszakáján Harjumaa-ban felkelés tört ki, amely hamarosan átterjedt az egész északi és nyu- . gáti Észtországra. Mivel a dán megszállók önerőből a felkelést elfojtani nem tudták, kénytelenek voltak a teuton lovagrend livóniai csoportjához fordulni segitségért. A több mint lo ezer fős észt sereggel szemben a jobban felfegyverzett lovagrend ♦ győzött, a felkelés elbukott. A megmentett dán király a segítség fejében szövetségesének, a Liv Lovagrendnek nemcsak Tallinnt, hanem Harju és Vi_ o _
