Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

5. Tanya és tanyaföld bérbeadása (Öcsöd, 1918. május 27.)

5. Tanya és tanyaföld bérbeadása Öcsöd, 1918. május 27. Másolat- Haszonbéri szerződés. - szerint 1. Özv. Kerekes Gáborné szül. Rhédei Zsuzsanna öcsödi lakos mint bérbeadó és K. Kis Károly s K. Kis Gábor tiszaföldvári lakosok között alulírott napon és helyen a következőképen jött létre: 17 Özv. Kerekes Gáborné szül. Rhédei Zsuzsanna haszonbérbe adja az úgynevezett Hékoldali dűlőben

1 fekvő 16 kis hold földjét a rajta lévő épületekkel és építményekkel együtt az 1918. évi szeptember hó 29-től az 1924. évi szeptember hó 29-i

3 terjedő hat évre évi 1600 korona azaz Egyezerhatszáz korona haszonbér mellett K. Kis Károly és K. Kis Gábor tiszaföldvári lakosoknak, akik azt az alábbi feltételek mellett haszonbérbe veszik. 2.1 Bérbeadó elismeri, hogy a haszonbérből 500 azaz Ötszáz koronát a mai napon felvett, mely foglaló

4 az első félévi haszonbérbe lesz betudandó. A haszonbért egyébként mindenkor Július 20 és március 10-én esedékes részletekben félévenként előre lesznek kötelesek bérlők bérbeadó kezeihez hiánytalanul kifizetni. 3./ Kötelesek lesznek bérlők az épületeket mindenkor tisztán és jókarban tartani s ehhezképest tapasztani és meszelni. Ha a tanyaépületeknél nagyobb javítás lenne szükséges, azt a bérbeadó köteles lesz eszközölni vagy eszközöltetni, ez esetben azonban kötelesek lesznek bérlők az ahhoz szükséges anyagokat saját igájukon oda szállítani 1 Hékoldali dűlő = Öcsöd közigazgatási területén lévő dülőút, amely Tiszaföldvár irányába vezet. 2 Kishold = Közép-Európában használatos területmérték. Általános használatban 1000 bécsi négyszögöl (1 bécsi négyszögöl = 36 bécsi négyszögláb = 3,5966 m2)= 35,966 ár = 359,66 m2. Öcsödön és Békés megyében a kishold általában 1100 négyszögöl nagyságú területet jelentett. (V.ö.: HAJAS-RÁZSÓ: Mezőgazdaság számokban. - 3. átd. és bőv. kiad. - Bp. 1969. Mezőgazdasági Kiadó. - 28. p. és BOGDÁN István: Magyarországi hossz- és földmértékek. 1601-1874. - Bp., 1990. Akadémiai K. - 320. p.) 3 A 18-19. századból maradt szerződéskötési időpont a Szent György és a Szent Mihály napja. E szerződés megkötésekor az utóbbit alkalmazták. 4 Foglaló (felpénz): a szerződés megkötése jeléül adott érték (pénz vagy egyéb). A jogügylet komolyságát volt hivatva anyagi feltételek közé szorítani a következőképpen: Amennyiben a bérbeadó meggondolná a jogügyletet - ez esetben a haszonbérbe adás - végrehajtását, úgy a foglalóként kapott összeg kétszeresét (tulajdonképpen magát a foglalót és még ugyanakkora összeget) kellene visszaadnia. Ha a bérbevevő gondolja meg magát, akkor a foglalóját elvesztette. A szerződés teljesülése esetében a foglaló összegét beszámították a haszonbérbe. 58