Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

Kikötötték, hogy a szerződésben megfogalmazott, meghatározott összeg nem változtatható (az 1, 4, 5, 17,18, 21, 23, 24, 27, 29, 32, 34, 35, 36, 39, 43, 46, 47, 48, 49, 50, 54, 55, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 66, 68, 71, 73, 77, 80. és 83. számú szerződéseknél). A meghatározott összeg azért nem változhat, mert a haszonbérlő ismeri a haszonbérelt földet a 18. és 86. számú szerződéseknél. Vita esetén becslőbizottság kiküldése válhat szükségessé és erről intézkedett a 37. és 39. számú szerződés. A 61. számú szerződés a haszonbérként fizetendő búza árának alsó és felső határát állapította meg. Néhány szerződésben kikötötték, hogy állatokat is kérnek a bérleti díjba a tulajdonosok. Ilyenek voltak: a 2, 3, 5,11,14, 26, 27, 42, 50, 52, 53, 54, 63, 72, 73, 74, 79, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések. A szerződésekben megfogalmazásra került az is, hogy a haszonbérként fizetett takarmányt a bérlő ingyen volt köteles elszállítani a tulajdonos által megkívánt helyre. Ezt tartalmazták a 2,3,12,14,21,26, 27, 29, 33,39, 40,44,46,47,48,49, 50, 53, 54, 55, 60, 63, 65, 68, 69, 78, 79, 80, 83, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések. A 6, 9, és 17. számú szerződés esetében a tulajdonos maga szállította el a bérleti díjba kapott terményt. A haszonbérlő a tulajdonosnak meghatározott számú fuvart volt köteles évente teljesíteni: a 11,14, 24, 25, 26, 34, 35, 39, 46, 47, 50, 53, 63, 64, 84, 85, 87. és 88. számú szerződések kikötései szerint. Nagyon sok esetben szerepelt kikötésként az, hogy a tulajdonos házától is, a tanyaudvarról is köteles a haszonbérlő kiszállítani a szántóföldre a trágyát. Erről a következő szerződések intézkedtek: az 1, 3, 4, 5,11,14, 25, 26, 27, 29, 32, 33, 34, 35, 38, 39, 40, 43, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 61, 64, 65, 68, 69, 70, 71, 73, 74, 75, 76, 78, 79, 80, 81, 82. és a 83. A 34. számú szerződésben állat is tárgya a haszonbérletnek. Az 53. számú szerződésben gyümölcs is szerepel a természetben adott haszonbérben. 8. A biztosítékokra vonatkozó kikötések Természetes kívánsága volt a tulajdonosnak, hogy a haszonbérlő az elvállalt kötelezettségeit betartsa, és hogy magának a haszonbérlő hanyagságából származó esetleges károkért kárpótlást szerezhessen. Ezért a bérlő rendszerint bizonyos biztosítékot vagy óvadékot

1 (kaució) tartozott a haszonbérbeadónál készpénzben vagy biztos értékpapírban letenni. Néhány szerződés megfogalmazta azt a lehetőséget, hogy a tulajdonos vagy a megbízottja ellenőrzési jogot gyakorolhat a haszonbérleten, nevezetesen a 22, 24, 27, 31, 36, 39, 42, 50, 59, 61. és 79. számú szerződések. A 33, 39. és a 47. számú szerződésben az is olvasható, hogy a haszonbérlet csak mezőgazdasági célra használható. Tulajdonképpeni biztosítékot, óvadékot nem kötött ki egyik szerződés sem. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a tulajdonosok egyrészt alapos és megbízható információkkal rendelkeztek haszonbérlőikről, ami feleslegessé tette az óvadék kikötését, másrészt bíztak abban, hogy módjukban áll majd az esetleges késedelmes tartozásokat békésebb módszerek alkalmazásával behajtani. 78 Óvadék: Általában biztosítékul letétbe helyezett pénz(összeg) vagy értékpapír; kaució. 38