Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
vagy bizonyos terményekben abszolút mennyiségben vagy az elérendő termés arányában. Ez utóbbi módozat vált általánossá, amelynek két alakját különböztethetjük meg: a részes gazdálkodást és a részes bérletet. A részes gazdálkodásnál a birtokos maga kezelte birtokát, csak egyes termelési ágakat engedett át a részeseknek, akik munkáik fejében az elért termés eredményéből részesültek. A részes gazdálkodás tehát inkább csak különleges munkabér-rendszernek tekintendő, amely átmenetet képezett a házi kezelésről a bérlői kezelésre. Ellenben a részes bérletnél a birtokos egész birtokát az épületekkel és rendszerint eleven és holt leltárral együtt engedte át a bérlőnek, aki azt a szerződés értelmében vagy a birtokos utasításai szerint kezelni és az előforduló összes munkát végezni volt köteles. A nyersjövedelemben rendszerint úgy osztoztak, hogy az előállított összes termény felét a bérlő, másik felét a birtokos kapja. Azért nevezik a bérletnek ezt a nemét feles bérletnek is, bár egyes jövedelmezőbb termelési ágaknál (pl. szőlő) gyakran a termésnek csak egyharmada illeti a bérlőt. A részes bérlet előnye volt az, hogy a bérlő kockázata kisebb, mint a bérlet többi neménél és hogy a kevésbé vagyonos bérlőknek munkájuk értékesítésére kedvező alkalmat teremt, különösen akkor, ha sok kézi munkát igénylő termelési ágakat folytattak. A haszonbérleti szerződés 73 Az ingatlan-haszonbérleteknél rendszerint nagy értéket képviselő birtoktesteket engednek át tartós használatra. Ezért régóta bevett szokás és a tárgyalt viszonyok között is elengedhetetlen feltétel, hogy a bérbeadó és a bérlő között kialakuló jogviszonyt írásban (szerződésben) rögzítsék, amelyben mind a bérbeadó, mind a bérlő jogai és kötelességei világosan és egyértelműen megfogalmazásra kerülnek. A több évszázados gyakorlat már kialakított olyan főbb lényeges elemeket tartalmazó elveket, amelyek megfogalmazása és a szerződés egyes pontjaiként való feltüntetése megbízható útmutatást nyújt mindkét fél számára. Ezek természete mindig az adott körülményekhez igazodik. Azok sokféle kikötést és határozatot tartalmazhatnak. Ebből következik, hogy ezek rendszerint igen terjedelmes okiratok. Ezért nemcsak az kívánatos, hogy az egyes kikötések lehetőleg világosak és minden kétséget kizáró értelmezhetőségűek legyenek, hanem az is, hogy azok, (könnyebb áttekintés és az egymásnak ellentmondó pontok kikerülése végett), bizonyos rendszer szerint csoportosítva kerüljenek megfogalmazásra. Az említett rendszert követő egyes pontok ismertetése végén feltüntetjük a jelen iratgyűjteményben közölt azon iratok számait, amelyek megfogalmazása helyesen történt az adott kérdéskörben, illetve tartalmilag valamilyen formában utal az adott kérdéskörre. I. A szerződő felek A haszonbérleti szerződések jogérvényes megkötésére csak nagykorú, önálló, sem gondnokság, sem csőd alatt nem álló egyének voltak jogosultak. A haszonbérleti 73 E fejezet tárgyalását HENSCH Árpád: Mezőgazdasági üzemtan. I. kötet 400-401. oldalán közölt vázlat (Kassa, 1906. és Bp. 1924.) és REICHENBACH Béla: Mezőgazdasági üzemtan 1-2. kötet Bp. 1930-1932. alapján végeztem. 28
