Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

84. Paraszti kisgazdaság felesbérlete (Öcsöd, 1932. október 9.)

drb. tojást (felét tavasszal, felét ősszel), 2 jerkebárányt és 2 darab féléves süldőt felesbeadónak megegyezés szerinti időben beszállítani és a liba és kacsa tépését idejében bejelenteni. Mindennéven nevezendő tavaszi vetés alá ugarolni köteles s tartozik az ugarba évente legalább l-l kishold répát és csalamádét vetni, a tanyai kertben levő gyümölcsfák terménye kizárólag a tulajdonosé s azok alját felében köteles beveteményezni. Köteles a partokat idejében lekaszálni felesben. Takarmányokat köteles tulajdonos felhívása nélkül behordani és a csépléskor az összes szemesgabonát, a tengeritöréskor pedig a tengerit a tulajdonos lakására, vagy általa kijelölt helyre beszállítani és évente Szarvasra, vagy Kunszentmártonba 12 fuvart szolgálni. Őszi és tavaszi szántáskor azonban a fuvart igénybevenni nem lehet. A szerződéssel felmerülő költségek és illeték felest terhelik. Felolvasás után aláíratott. Kelt Öcsödön, 1932. évi október hó 9-én. Előttünk: Harza Ferenc s.k. Tolnay Antal Gábor s.k. Kántor János s.k. Kardos Ferenc s.k. Külső oldalán: 391/1932. M. Kir. Adóhivatal. Szarvas, 1932. október 10-n. Olvashatatlan aláírás. Körbélyegző: M. Kir. Adóhivatal * Szarvas * 342x210 mm nagyságú négy oldalas géppapír két oldalára gépelt eredeti szerződés, eredeti aláírásokkal. Az adóhivatal feljegyzése a külső oldalon van. Betűhű átírás. Lelőhelye: Dr. Tolnay Gábor (Mezőtúr, Kossuth tér 3-5.) családi levéltára. Ez tulajdonképpen feles bérleti szerződés, amelyben a tulajdonos messzemenőkig beleszólt a gazdálkodás menetébe.és ezt a szerződésben is rögzítették. 1 Boletta (ol): Hivatalosan megállapított értékű értékszelvény, illetve illetékjegy. Az 1929-33. gazdasági világválság idején a magyar gabona ártámogatására alkalmazták. A boletta rendszer 1930-34-ben volt érvényben. A termelő a gabona eladásakor a kereskedőtől vagy a fogyasztótól a forgalmi áron felül meghatározott értékű gabonaszelvényt (a boletta egyik része) kapott, amelyet adófizetésre használhatott, illetve ha adóhátraléka nem volt, készpénzben beválthatott. Aki külföldre szállított gabonát, az a gabonalevél (a boletta másik része) ellenében visszakapta a gabonajegyszelvény árát az országos gabonaértékesítő alapból. - (Általános történelmi fogalomgyűjtemény. - 1. kiadás - Összegyűjtötte: Csabai János, Gombás István, Tolnay Gábor. - Bp., 1990. NOVOTRADE Kiadó - 24. p.) 255