Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

23. Módosparaszti gazdálkodáshoz szükséges terület bérbevétele (Mezőberény, 1925. május 30.)

5./ Haszonbér leengedés, vagy elengedésnek semmi körülmények között nincs helye. Ha azonban aszálykár, vagy más elemi csapás okából adóelengedés történne, az elengedés haszonbérlő javára esik, aki azonban az adóelengedés körüli eljárásokat maga tartozik teljesíteni, haszonbérbeadót e részben semminemű kötelezettség nem terheli. 6./ A haszonbérlet tárgyát képező ingatlan haszonbérbeadó beleegyezése nélkül sem egészben, sem részben albérletbe vagy feles művelésbe nem adható, azonban a tengerit jogosult részből való kapálásra kiadni úgy azonban, hogy a tengeri szár mint takarmány a bérlemény területén visszamaradjon. 77 A bérlet tárgyán levő gazdasági épületeket - melyek a bérlet átvételekor leltárba foglaltan lesznek átadandók és átveendők - haszonbérlő a bérleti idő alatt jókarban tartani, évenként javíttatni, meszeltetni, s a bérleti idő lejártával haszonbérbeadó birtokába visszabocsájtani köteles. Amennyiben vihar vagy más elemi csapás következtében a tetőzetnek nagyobb mérvű rongálódása következnék be, ezek rendbehozatala haszonbérbeadó kötelezettségét képezi, a szükséges fuvarokat azonban haszonbérlő tartozik hozzá adni. A teljes értékig terjedő tűzkár biztosítás bérlő kötelessége. 8./ Megengedtetik haszonbérlőnek, hogy a haszonbérelt területen építményeket létesítsen, amennyiben azonban ezeket haszonbérbeadó a bérlet lejártával megváltani nem kívánná, köteles azt elbontani, elhordani, s az építmény helyét az eredeti állapotba visszaállítani. 9.1 Haszonbérbeadó kívánságára köteles haszonbérlő a rendelkezésére bocsájtott gyümölcsös, és egyéb hasznos fákat elültetni, gondozni, a birtokon lévő fákat az oldalhajtásoktól megtisztítani, kiszáradás esetén újakkal pótolni. Haszonbérbeadó engedélye nélkül a fák nem gallyazhatok, sem ki nem vághatok. Köteles haszonbérlő a mesgye karók és mesgyék sértetlen állapotban való megőrzéséről gondoskodni, esetleges birtokháborítást haszonbérbeadónak azonnal tudomására hozni, hogy a szükséges lépéseket idejében megtehesse. 10./ Haszonbérlő a birtokon a váltógazdaság elvei szerint három forgóval köteles gazdálkodni, s a haszonbérleti idő tartama alatt a haszonbérlet tárgyát képező területet legalább kétszer megtrágyázni. A haszonbérlet tárgyán termő takarmányt ott felétetni, s a trágyát a földre kihordani tartozik. Takarmányt sem elvinni, sem kölcsönadni nem jogosított, azonban a cseléd és takaró részt képező szalma kiadására jogosult. Tartozik takarmányneműt tűz ellen teljes érték erejéig biztosítani, és állandóan biztosítva tartani, a tűzkár esetén az elpusztult takarmányt másikkal pótolni. 11./ Ha állami kényszerrel a haszonbérbeadott ingatlan bérlőtől egészben vagy részben elvonatnék, haszonbérbeadóval szemben kártérítési igényt nem támaszthat. 12./ Haszonbérlőt a vadászati jog a birtokon meg nem illeti, a jog felett továbbra is haszonbérbeadó rendelkezik olyként, hogy a szomszéd tulajdonosokkal önálló vadászterület alakítására jogosult. Kikötik azonban, hogy a vadászat gyakorlásával bérlőnek kár ne okoztassék. 13./ Haszonbérlő a birtokba vétellel egyidejűleg leltár szerint bizonyos takarmányneműt fog átvenni. Kötelezi magát azt ugyanoly mennyiségben és minőségben a haszonbérlet megszűntével a szérűskertben rendben összerakva haszonbérbeadónak visszaadni. Köteles ezen kívül a haszonbérlet utolsó esztendejében termő összes takarmányneműnek 1/3-ad azaz egyharmad részét a szérűskertben rendben összerakva haszonbérbeadónak díjtalanul visszahagyni. Amennyiben az előző gazdasági évről esetleg nagyobb mennyiségű takarmány /:széna, csutkaszár :/ maradna vissza, úgy ennek 1/3-ad része visszahagyása mellett a 2/3-ad részét bérlő elszállítani jogosult. A takarmánynak trágyává való feldolgozása céljából azonban köteles haszonbérlő állandóan az istáló befogadási képességének megfelelő mennyiségű jószágot tartani. 99