Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

I. A magyar haszonbérleti rendszer kialakulása a XIX. században 1. Für Lajos kutatásai

8 szerint „A mezőgazdaság kapitalizmuskori történetének Európa-szerte, ha nem általános, de annál szembetűnőbb jelensége volt a bérleti gazdálkodás nagyarányú elterjedése." - írja Für Lajos. A továbbiakban utal arra, hogy „a feudalizmus felszámolásának jellegétől és ütemétől függően alakultak ki e gazdálkodási rendszer formái, amelyeket - a nagybérletek esetében feltétlenül - a tőkének a mezőgazdaságba áramlása hívott életre." Tehát a bérleti

9 és jelzálogrendszer™ első elterjedése Angliára voltjellemző, utóbb azonban a kontinensen is utat tört magának a feudalizmus felszámolásával párhuzamosan. Anglia a mezőgazdaság tőkés fejlődésének is példájaként tartható számon, hiszen a XIX. század közepére már szinte a bérleti rendszer volt a gazdálkodás uralkodó formája a mezőgazdaságban. Hensch Árpád szerint a XIX. század végén a földbirtokok egész területének 85%-án folyt bérleti gazdálkodás.

11 Ez az arány a századforduló után már 87%-ra emelkedett.

1

" Jelentős bérleti gazdálkodás folyt Belgiumban, ahol a müvelés alatt álló földterület 60%-án folytattak haszonbérleti gazdálkodást. Franciaországban ez az arány 41%-os volt.

13 Németországban mindössze a földterület 14,68%-án folyt bérleti gazdálkodás

14

. Oroszországban a paraszti kisbérletek térhódítása volt megfigyelhető. 5 8 Az egész fejezet alapját FÜR Lajos: A csákvári uradalom a bérleti gazdálkodás útján (1860-1900). = (AtSz. VIII. évf. (1966) 1-2. szám 122-146. p.) cimü tanulmánya adja. Az idézőjelbe tett részek ebből a tanulmányból valók. 9 Bérlet = Olyan szerződés, amely alapján a bérbeadó főkötelezettsége az, hogy a dolgot időlegesen a bérlő használatába adja, a bérlő főkötelezettsége pedig az, hogy a bért megfizesse, továbbá a meghatározott idő elmúltával a dolgot visszaadja. A bérlő a dolgot használhatja, de felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetés - vagy szerződésellenes használat következménye. A bérlet önállósult alakzata a haszonbérlet. (Magyar Nagylexikon III. kötet. Bp. 1999. 689. p.) 10 Jelzálog (hypothaca) = Gyökerei már a római joggyakorlatban is megtalálhatók. A hitel fedezésére szolgáló olyan zálogtárgyat, szinte kivétel nélkül ház- és földingatlant értünk alatta, amelyet telekkönyvi bejegyzéssel a hitelező számára biztosítékként lekötnek (betábláznak), de az továbbra is a tulajdonos birtokában marad. (Ellentétben a zálogbirtokkal, amely a hitelezés időtartamára a hitelt adó használatába megy át.) Amennyiben a jelzálogkölcsön felvevője nem fizet, a jelzáloghitel nyújtója bírói végrehajtás útján az ingatlant elárvereztetheti és a befolyt összegből - mivel a betáblázott követelésnek mások előtt elsőbbsége van - azonnal kielégítheti követelését. - Magyarországon a jelzálogot az 1840. évi XXI. t.-c. ismerte el, annak ellenére, hogy már az 1723. évi CVII. t.-c. alapján a kölcsön betáblázásra kerülhetett. A feudális korban azonban főleg az ősiség miatt nem terjedt el széles körben - 1847-ben mindössze kb. 10 millió forint összegben voltak megterhelve az ingatlanok. A polgári korszak első évtizedének végére 9