Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

39. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye tisztjeihez a Nyénye és Tiszavarsány birtokosi közötti peres ügyben 1501. július 3

És másképpen cselekedni semmi módon ne merészeljetek, a jelenlegi [levelet pedig] a felolvasás után, a felmutatónak visszaadjátok; Kiadatott Budán a boldogságos Szűz Mária látogatásának ünnepe előtti legközelebbi szombaton [július 3-án], az Úrnak az 1501-dik évében" Az oklevél latin nyelvű, jól olvasható, eredeti és hiteles. Alul középen, papírfelzetes nagy királyi pecsét látható. A borítóján egy más kéztől származó és természetesen későbbi felírás szerepel, a következő szöveggel: „Nóvum [judicium]pre Albert de Nyenye 1501" . A dokumentum eddig kiadatlan. Lelőhelye: MOL DL 56318. A királyi parancs két kortörténeti jelenséget tár fel. Az egyik a megyei törvényszék ismétlődő részrehajlása, amely a megyén kívül lakó zászlós nemesek: Derencsenyi György és Kállay János ellen irányul. Ugyanakkor az is igaz, hogy ennek megjelelő előzményei is vannak. Ugyanis - különösen Kállay János - több esetben fegyveres erőszakkal, törvénytelen határfoglalásokkal kísérletezett a helyben lakók kárára. A másik figyelemre méltó dolog a király központi hatalmával való országos szembehelyezkedés helyi tükröződése. Ez Külső-Szolnok vármegyében 1497-1505 között tűnik a legélesebbnek. Azt a tényt ugyanis, hogy a megyei törvényszék a király új ítéletre utasító parancsát nem hajtja végre, csak így lehet értelmezni. Magyarul: „Új [ítélet] Nyényei Albert javára, 1501". Ez egy jóval későbbi, kb. 18. századi kézzel történt ráírás, ugyanakkor tartalmilag téves, az oklevélben ugyanis egy hatalmaskodás megszüntetéséről intézkedik a király. 92