Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

35. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye vezetőihez: A nyényei hatalmaskodás ügyében indított pert terjesszék fel a királyi kúriához 1500. augusztus 26

35. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye vezetőihez: A nyényei hatalmaskodás ügyében indított pert terjesszék fel a királyi kúriához 1500. augusztus 26. [//.] Ulászló, az Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya a híveinknek - Külső-Szolnok vármegye ispánjának, az alispánjának, valamint a szolgabíráinak - üdvözletet és kegyelmet; Előadatott a felségünknek a híveink: az egyaránt nemzetes Kállai János, a született nemes Orsolya úrnő - a néhai Derencsényi Imre özvegye - nemkülönben az egyaránt nemes Oroszi István és a Nagyfalusi Dénes a Kállai János tiszttartói, valamint Kis Mihálynak és Sebessi Jánosnak az Orsolya úrnő Túr és Tiszavarsány mezővárosokban állított tiszttartóinak a személyében; Hogy habár azt a pert, amely egyrészről Nyényei Albert és Boldizsár mint felperesek, másrészről pedig a szóban forgó panaszosok

2 között a megnevezett Kállai János és Orsolya úrnő Tiszavarsány mezőváros igaz határain belüli bizonyos földjei ügyében és tekintetében előttetek azoknak az ürügyén indult és amelyet egy korábbi levelünk útján általatok a királyi kúriánkba átküldetni rendeltünk, mindazonáltal ti azt a pert ismeretlen okból nemcsak hogy nem küldtetek át a királyi kúriánkba, hanem a valóságban és ezenfelül ugyanazokat a panaszosokat az ilyesféle parancsunk ellenére bizonyos büntetésekben és bírósági elmarasztalásokban részesítettétek , Ezenfelül őket megkárosítottátok, akadályoztátok, valamint megtámadtátok, amint a parancsunk tartalmában olvasható; Úgy, hogy azoknak a panaszosoknak [a nemzetes Kállay Jánosnak, az Orsolya úrnőnek, Oroszi István, Nagyfalusi Dénes, Kiss Mihály és Sebessi János tiszttartóknak] a sérelme nyilvánvalónak látszik; Mivel pedig a földeket és a birtokjogokat érintő pereket korábban is nem valamely vármegye ispánjának, alispánjának, valamint szolgabíráinak a jelenléte előtt, hanem a királyi kúriánkban az [ország] főbírái előtt szokták indítani és bevégezni, ezért a hüségteknek erősen rendelve parancsoljuk, hogy a jelenlegi [levél] megkapása után a fentírt felek közötti pert ugyanabban az állapotban, amelyben most van haladék nélkül - a szóban forgó panaszosok kárával és sérelmével - az ugyanazon királyi kúriánkba, tudniillik a személyes jelenlétünk elé mindenképpen felterjeszteni tartoztok és köteleztettek a megsemmisítés és a végső döntés céljából; 1 Itt Külső-Szolnok vármegye vezetőinek 1500. október 19-én kelt jelentése bevezető részét hagytuk el, de másutt közöljük. 2 Egyben mint alperesek. 3 Azaz Kállai Jánost és Orsolya úrnőt. 4 A büntetések mibenléte sehonnan nem derült ki. 82