Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

9. I. Lajos magyar király parancsa a budai káptalanhoz Szolnok királyi falubirtok határainak bejárására a Paládics és a Tétmonostor felé eső oldalon 1380. május 12

forgó [Vezsenyi] Miklósnak, a Szolnok falubirtokunkat pedig - hasonlóképpen a földből készített határjelei alapján - a szóban forgó nemzetes népeinknek

7 valamint a jobbágyainknak iktassa be, továbbá hagyja meg örökös birtoklásra, megtartásra, hasonlóképpen használatra a fent megnevezett [ Vezsenyi] Lászlónak és Jánosnak, valamint a népeik és jobbágyaik ellentmondásának a figyelmen kívül hagyásával; Ebben a tekintetben mások jogainak a sérelme nélkül; Ezek után a fentírtak rendjét - amint megtörtént - nekünk hűségesen megírjátok; Kiadatott Budán Pünkösd ünnepének a vigiliáján [május 12-én] , az Urnák az 1380-ik évében; [...]"

8 Az oklevél beillesztés a budai káptalan 1380. június 11-én kelt jelentésébe, végig latin nyelvű. A szöveg bal felső harmadában egy papírcsíkkal átfűzött, mandula alakú káptalani pecsét átnyomata látszik. A szöveg kibetüzését jelentős területen foltosság, két helyen pedig kisebb kiszakadás nehezíti. Nyomtatásban már megjelent latin nyelven

9 Lelőhelye: MOL DF 259539. Tehát itt azokról a határjelekről van szó, amelyek Tétmonostorát és Paládicsot választják el, ezért úgy gondoljuk, hogy Tétmonostora Paládics nyugati oldalán volt. Bizonytalan azonban az, hogy Tétmonostorának volt-e közös határa Szolnokkal, avagy csak hármashatárjelben ütközött a határaik csücske. Azaz 1380-ban már Szolnokon is laktak nemesek - hasonlóan a vármegye több más településéhez - ami jelzi, hogy mindinkább érett a helyzet arra, hogy a Tisza mellett önálló nemesi vármegye alakuljon. Itt a budai káptalan határjárásáról szóló 1380. június 11-én kelt jelentése záró részét hagytuk ki 24 oklevélsor terjedelemben. Azonban ezt is közöljük az 1380. június 11-én kelt jelentésben. HAZAI 1880. 416-417. p. 30