Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
107. Szolnok, Szanda és Nyénye a török kapuadó [iszpendzse] összeírásban 1597 - 1592 körül
Fokhagyma- és vereshagyma-tized 120 [akcse] Káposzta- és kender-tized 120 [akcse] A ház melletti zöldséges [bosztán] kert adója 130 [akcse] Jövedelem a vándoroktól a szultáni fej adón [dzsizje-adón] kívül 40 [akcse] Tűzifa- és széna-adó 2.585 [akcse] Sertés-adó 1.655 [akcse] Esetleges büntetéspénzek 500 [akcse] Szanda Szonda puszta Tenyő [Teneve] falu mellett. Mahmud bég korábbi szolnoki szandzsákbég [mirlivá] birtokában, átalányban a szultáni fejadóval [dzsizjéveí] együtt 150 [akcse]; Nyénye Nyénye [Néne] puszta 11 Tiszavarsány [Tisza Varsán] város mellett a szolnoki zsoldos lovasok [szpáhik] birtokában, Kicseréltetett a Dersi [Derzsi] nevű pusztával, a szolnoki bíró [kádi] bizonylata [hüddzset] szerint; Átalányban, a szultáni fej adóval [dzsizjéveí] együtt 200 [akcse], Az összeírás másolat, amely 1592-ben (?) készült. Végig török nyelvű. Nincs rajta feltüntetve az összeírás időpontja. Magyarra fordította Ágoston Gábor az Országos Levéltárban lévő mikrofilm alapján. 12 Az ősforrás helye: Isztambul, Basbakanlik Arsivi Tahrir Defteri. Nr. 634. Isztambulból - mikrofilmen Káldy-Nagy Gyula hozta haza az 1963/64. évi kutatóútja befejeztével. Lelőhelye: ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. rész. IN: ZOUNUK 3. A Szolnok Megyei Levéltár év- könyve 3. Szerk. Botka János. Szolnok, 1988. 241-242. és 276. p. Ágoston Gábor az irat keltének az 1591-92. éveket jelölte meg. Ez azonban első olvasatra gyanút kelt abban a kutatóban, aki látta a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye összes településének szinte valamennyi név szerinti tizedjegyzékét. Azokból ugyanis kiderül, hogy a megye lakossága 1552-től folyamatosan fogyott és 1591-92-re sok helyen a felére csökkent vagy teljesen eltűnt. Itt viszont talán az egyetlen Szolnokot kivéve, sok-sok lakos van felsorolva. Ebből kiindulva vizsgálatot kezdtünk a közel helyes időpont megállapítására, amelynek az eredményeként az a véleményünk alakult ki, hogy ez a török kapuadó-összeírás 1579-1586 körül keletkezhetett. 9 Itt mintegy 34 nyomtatott oldalnyi terjedelemben a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területére eső számos település hasonló összeírását hagytuk ki. 10 A mirliva a szandzsákbég arab neve. 11 Nyénye puszta az egykori Szandának a nyugati szomszédja volt, ma Szandaszőlős része, mára még a neve is feledésbe merült. 12 BORSA Iván: Külföldi levéltári anyagokról készült mikrofilmek az Országos Levéltár Filmtárában. Bp. 1965. 109-110. és 122-126. p. 225