Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

97. A két örökös fél - egyfelől Zeleméri Miklós, másfelől Henyey Zsófia és Henyey János - előzetes egyezséglevele a Borsiban 1568. november 11-én tartott fogott bíráskodáson követett magatartásról a néhai Hennyey Miklós által Szolnok, Tetétlen és Nyársapáti ügyében tett végrendelkezés igazságos megoldása érdekében 1568. augusztus 12.

97. A két örökös fél - egyfelől Zeleméri Miklós, másfelől Henyey Zsófia és Henyey János - előzetes egyezséglevele a Borsiban 1568. november 11-én tartott fogott bíráskodáson követett magatartásról a néhai Hennyey Miklós által Szolnok, Tetétlen és Nyársapáti ügyében tett végrendelkezés igazságos megoldása érdekében 1568. augusztus 12. Mi, Zeleméri [Zelemiri] Miklós egyfelől, Hennyey Zsófia asszony az néhai Lénáit Péterné és Hennyey János másfelől adjuk mindenkinek tudtára, hogy mi az csanádi püspek uram és az császár őfelsége kamarájának jószágigazgatója [praefectusá] és ez vitézlő személyek: Paczoth János, Szennyesi Mátyás és Tegzes Antal előtt egymással megegyenesedtünk ilyen okok alatt: Melyek következnek; [-] Azon Szent Márton napján tartozzanak Zeleméri [Zelemiri] Miklós egyfelől, másfelől Hennyey Zsófia és Hennyey János három-három, avagy négy-négy fogott nemes személyek

3 kezébe ugyanottan [Borsiban] addig minden dolgokot - kiről főképpen az egyenetlenség vagyon - tudniillik az végrendelkezés [Testamentum] dolgát, amelyet tett volt szegény Hennyey Miklós és az vallás dolgát, melyet tett volt Hennyey Miklósnak az ő meghalt felesége az őstől maradt jószágról: Szolnokról, Tetétlenről [tethietlenrüí], Nyársapátiról [Nyarasapathyrul], elől kifejtvén ott mindenik fél dolgát, igazságát, az sok leveleket az törvénykezésnek elvette Zeleméri Miklóstól, azonképpen teljes szavával és éppen azmint Hennyey Zsófia neki adta volt előadatván a fogott uraim kezébe, valamint az megmondott végrendelkezésről [Testamentomrwl] és vallásról az leveleknek és illetéséről és tartásáról [az] törvény szerint találnak, azt tartozzanak az felül megírt személyek megállni [elfogadni], Ha valamelyik fél pedig nem akarná megállni [elfogadni], azt a törvény minden rendelkezésének [seriessenek] egyetemben az őfelsége bíráira

4 fellebbezhesse [apellálhassa], így hogy 1 Itt négy olyan hasonló esetről való előzetes megegyezést hagytunk ki, mint amilyent közlünk. A kihagyás oka az, hogy az érintett birtokok semmilyen kapcsolatban nincsenek Szolnokkal, de még a mai megye területével sem. 2 Azaz 1568. november 11-én. 3 A fogott bírák hasonló státusú - a felek által egyenlő arányban alkalmilag felkért - nemes emberek voltak, akik a felek közötti nézetkülönbséget tárgyalásos (kiegyezéses) alapon kívánták feloldani. Amennyiben ez nem ment, úgy rendelkezést hoztak, amelyet a felek kötelesek voltak elfogadni. A rendelkezésük azonban csak a rendes bíróságon való kihirdetés után lépett életbe. 4 Azaz a királyi személyes jelenlét bírósága elé lehetett vinni. 205