Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

93. II. Szulejmán török császár rendelete a budai beglerbéghez [pasához], hogy a fogságból kiszabadult Szaidnak adassa vissza a szolnoki zászlókerületben lévő tímárbirtokát 1564. május 30.

93. II. Szulejmán török császár

1 rendelete a budai beglerbéghez [pasához], hogy a fogságból kiszabadult Szaidnak adassa vissza a szolnoki zászlókerületben lévő tímárbirtokát 1564. május 30. „Mehmed szolnoki bég levelet küldött [hozzám] és tudatta, Hogy az említett szolnoki zászlókerületben [livában] 6666 akcse tímárnak birtokosa Szaid bizonyos szolgálat végett [i?ű/a]-Szentmiklós palánkra

3 ment s útközben a Diósgyőr [Győr] nevű hadivárból való rablókkal találkozott s a hitvány hitetlenek

4 fogságába került és ezalatt a tímárbirtoka [tímárja] elvétetett és másnak adatott; Utóbb kiszabadult és mivel hasznavehető ember az tímárbirtoka [tímárja] megadatása végett [az] magas rendeletem kiadatott ugyan, de hozzá nem juthatott; Parancsolom tehát, nézz utána s mivel az említettnek [az] tímárbirtoka [tímárja], amíg fogságban volt nem vétetett el tőle - ezt megállapítván a bizonyítványt [tzekerét] add ki neki; Kelt [a 971-ik év Sevrál hó 18-ikán] 1564. május 30-án" Az irat magyar nyelvű, teljes szövegű. Lelőhelye: THALLÓCZY Lajos - KRECSMARIK János - SZEKFŰ Gyula (szerk.): Török-magyar oklevéltár. 1554-1789. Bp., 1914. 44. p. 1 II. Szulejmán 1520-1566 között volt török császár. 2 A török szóhasználatban tímárbirtokosnak azt nevezték, akinek a magyar birtokaiból származó évi jövedelme 20.000 akcséig (azaz 40.000 dénárig) terjedt. Az ilyen birtokosnak bizonyos számú lovaskatonát kellett tartania. 3 Balaszentmiklós a szolnoki török vár keleti őrhelye volt a szolnoki bég alárendeltségében. (Ma Törökszentmiklós.) 4 Pontosabban és magyar terminológiával élve a diósgyőri katonákról van szó, akik a török területen portyáztak. 199