Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

1. Szolnok a garamszentbenedeki apátság alapító- és adománylevelében 1075 [- - -]

Körülfut ugyanis ugyanazon árok a varsányiak részéből egy egész földdarabot és megy egészen a Szanda földig [venitur unuri usque ad terram zundej; Szolnok mellett a Millernek nevezett víz felett [Jwcta Zounuk super aquam, qui vocatur meler] adtam a szolgáknak 15 házat, saját nagy földdel saját határvonalakkal és azt a [Miller] vizet halászat céljából és annyi földet, amennyi a határában van ; Az Úrnak az 1075-ik évében; A legkedvesebb édestestvérem László, Nehemia esztergomi, Desiderius kalocsai érsekek, valamint a püspökségeiket szerencsésen kormányzó Áron püspök és Lázár püspök jelenlétében, továbbá Gyula [Jula] nádorispán, nemkülönben az országom többi előkelői jelenlétében; Akiknek az egyetértésével és a tanácsára rendeltetett, hogy ha akárki az ezen királyi intézkedésem ellen próbálkozna hatni, azt megtörni, vagy gyengíteni igyekezne, vagy elégtételt akarna venni, egyházi átokkal sújtasson a Mindenható Atyától, a Fiútól, a Szentlélektől, az Isten anyjától az örökösen szűz Máriától, a Mindenszentektől, valamint minden keresztény embertől, Ezenfelül fizessen 1000 librát : felét a királyi kamarának, felét pedig a szóban forgó [Garam] Szent Benedek monostornak; Es hogy a királyi intézkedésem a jövendő időben [is] szilárd legyen saját kézzel írtam alá és pecsételtem meg" Az oklevél eredetiben, átírásaiban és másolataiban is végig latin nyelvű. Szerkezete elüt a későbbiekben kialakult hiteles helyi formuláktól. Több átírásban maradt az utókorra, és nyomtatásban is többen kiadták. Az utóbbiak közül a legkönnyebben elérhető Fejér György 1829. évi

12 és Knauz Nándor 1890. évi közlése 3

. Kivonatosan és magyarul közölte a Károlyi-Nemes szerzőpáros is. Lelőhelye: KNAUZ Nándor: A Garan melletti Szent Benedeki apátság. I. kötet Bp. 1890. 23. és 32. illetve magyarul a 241-242. p. 7 Varsányról (Tiszavarsány), mai néven Rákóczifalvárói van szó. 8 Szanda ma nem létezik, de ismert lakott hely volt a mai katonai repülőtér helyén. 9 Ez a ma Szolnokhoz tartozó Alcsi területén van. 10 A ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő települések közül határleírással szerepel még Kürt (Tiszakürt), Tenyő (Tiszatenyő), Szanda, Kengyel, valamint Varsány (Tiszavarsány). 11 A libra római arany fémpénz volt. 1 font (libra) = 12 uncia = 96 drachma = 576 obulus = 1728 siliqua = 327,45 gramm volt. 12 FEJÉR 1829. 428^39. p. 13 KNAUZ 1890. 23., 32., illetve magyarul 241-242. p. 14 KÁROLYI-NEMES 1975. 37-38. p. 12