Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)
92. A Túrra menekült bujdosó szendrői és ónodi tisztek levele gróf Teleki Mihályhoz, amelyben védelmet kérnek a készülőben lévő labanc támadások ellen - 1679. április 19
92. A Túrra menekült bujdosó szendrői és ónodi tisztek 1 levele gróf Teleki Mihályhoz 2 , amelyben védelmet kérnek a készülőben lévó labanc támadások ellen 1679. április 19. „Mint urunknak kegyelmednek ajánljuk kötelességgel való alázatos szolgálatunkat, Isten kegyelméből jó egészséges élettel áldja meg, szívesen kívánjuk; Kegyelmedet mint urunkat találók meg becsületes levelünk által, Ennyi esztendőktől fogva való nyomorúságunkat, kárvallásainkat, szenvedésünket, rabságra vitetésünket és gyalázatos halállal való összeköttetésünket jól tudhatja uramkegyelmed; Minket semminemű veszedelem az portátul, 3 kegyelmes urunktól el nem szakasztott, hanem ez óráiglan hűségünket, kötelességünket állhatatosan megtartottuk, noha bizony sokszor valának rajta az másrészről valók, 4 hogy minket elcsábítsanak és sok ijesztésekkel is azon voltak, hogy minket megrontsanak, Igaz dolog is uram, hogy már sok helyeken hol megnyomorodtunk, cselédünkkel 5 együtt sok helyeken felvertének bennünket, Feleségeinket, gyermekeinket mezítelenül hagyták és az kemény télnek idején is sok helyekre kellett bujdosnunk; Miolta Túrra jöttünk és több körüllévő falukban megnyomorodtunk, még ez óráig [az] Isten megtartott bennünket, Jósa uram Túron létében csudálkozással monda, hogy ennyi ideig itt békével megmaradtunk, Mikor Jósa uram az más párton 6 volt azt mondotta, hogy feltették volt azt az német generálissal - Barkóczi Istvánnal - együtt, hogy úgy jöjjenek Túrra, Kévére, Ványára, hogy valaholott ennek a két végbeli hadnak cseléde vagyon 7 szekérre rakják és úgy vigyék kit-kit az végházakba, most egyébként sem jönnek haza; Jósa uram ír[/] nekünk egy levelet, melyben írja őkelme [ő kéme], hogy minden 1 A bujdosók („a hazájukból kibujdosott magyarok") - akiket később kurucoknak neveztek - a Habsburg uralom elől menekültek a Partiumba és Erdélybe. Közöttük találhatók a Wesselényi-összeesküvésben részt vett főurak, a birtokaiktól megfosztott nemesek, az elüldözött protestánsok, a szolgálatból elbocsátott végvári katonák, illetve szökött jobbágyok. Az általános támadásukat 1672 augusztusában indították meg erdélyi, török és francia támogatással. 2 Gróf Teleki Mihály 1675 és 1678 között volt a fővezérük, korábban Wesselényi Pál, később pedig (1678-tól) Thököly Imre vezette őket. 3 Feltehetően a „török portáról" van szó. 4 Azaz Habsburg-pártiak, más néven labancok. 5 A cseléd itt családot jelent, mint ahogy későbbiekben is. 6 A Habsburg-párton. 252
