Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)
57. Murath pasa pártfogó levele a túriak részére, amelyben eltiltja a határosokat Túr élésétől- 1630. május 5
57. Murath pasa pártfogó levele a túriak részére, amelyben eltiltja a határosokat Túr élésétől 1630. május 5. „Mi, Murath pasa, Isten engedelméből az hatalmas, győzhetetlen császárunknak az Dunán innend lévő végvárainak, tartományainak gondviselője és Eger várának helytartója; Ti túri [Thuri] bírák és polgárok és ott lakozó szegénység azt akarjuk értésetekre adni, mivelhogy eleitől fogvást egynéhány száz esztendeiglen, amely földet, rétet, határt, Körös vizét éltétek, azután is azszerint éljétek és az ott körül lévő falusiaknak is hagyjuk és parancsoljuk az megnevezett túriaknak békét hagyjátok, semmi közötöket hozzá ne avassátok, amint eleitől fogva élték azután is úgy éljék; úgyhogy ha valamely falusiak vélek ellenkeznek, elhiggyék azt, hogy a bírságon kívül fölhozatjuk [őket Egerbe s] úgy cselekszünk vélek, hogy mindenek tanuljanak; Az mint az hatalmas, győzhetetlen török császárunk lajstromában föltaláltakat Konstantinápolyban [Constantinapolban] elsőbben, azután Egerben és törvénnyel nékiek ítéltetett az szerint az legyen határon túl, éren túl egy darab földig az Hosszú-Semlyék [hosszú Szemleg] végére, az általúton megyén első az Kerek-dombra, a Csugar közeli föld az Seres-ér parton Túr felől egy darab föld nagypói [Nagy Poy], ott az Árkoson megyén által az Seres-éren, az nagypói székre, onnét az Hékszékre [Hegh Székre], onnan az Kalaposra [Karaposra], onnan elől a Nagy-Hékre az mesterszállási határig, onnant az Gyilkosra, az Hegyes-laponyagra [hegyes laponyagra], onnét által az Szamár-érre, onnét a mesterszállási berekre; a mesterszállási Berek-határ onnét az Körösre a Csörgető-fokra, onnét hasítja az Körös az Káka-székre [Kaka székre], onnét az Gyürü-telekre [Gyeörö Telekre], onnét első az Lajt-fokra [Lait-fokra], onnét első az Kun Tamás fokára, egyik ez az utolsó vízhatár; az Körösön innent vagyon az Két-halom, túl az Körösön az [?] Szegre, onnét első az Ludas-örvénye, onnét megyén az Külső-Rózsás-laponyagra [Külső Rozass laponyagra], onnét Károly-ér hasítja az Leske-rétjére az Keddel [kedggyel] együtt; onnét az Borzas-dombra, onnét az Kölykösre, és az fölső vízhatár az Or-laponyagig vagyon, által az Körösön az Simai-fokra, az simái határokon elő az Szentmiklós-szeg eleire, onnét által az Ürmös-érre; 168