Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)

56. Nemes Tassy János vallomása az egri káptalan előtt arról, hogy Törő Pál nevű jobbágya részére felszabadított egy házhelyet Túrtőn, valamint szorgalmazza, hogy címeres nemesi oklevelet kapjon a királytól - 1630. május 3

56. Nemes Tassy János vallomása az egri káptalan előtt arról, hogy Törő Pál nevű jobbágya részére felszabadított egy házhelyet Tűrtőn, valamint szorgalmazza, hogy címeres nemesi oklevelet kapjon a királytól 1630. május 3. Én, Tassy [Thassy] János mostan Pest vármegyének egyik szolgabírája, adom értésére mindenkinek az kiket illik ez levelem rendiben, hogy jőve élőmbe Túrtői Törő [Thur Teoj Teőró] Pál nevű jobbágyom, könyörögvén azon, hogy az ő atyja házhelyét Túrtőn [Thur Teöveön] szabadossá tenném

1 és oly engedelmet adnék neki, hogy az ő atyjafiával, az ugyan Törő Andrással szabad lenne maguknak címeres nemesi levelet [Armalist]

2 hozatni; Azért én is gondolkodván a [ ] megtekintvén az ő érdemeit [és] hűségét mentem arra az szabad akaratom szerint, hogy a felölmegnevezett Törő Pálnak és Törő Andrásnak és az ő maradékiknak, mind az két ágra Túrtőn [Thurtövöri] az atyjoktól maradt házhelyet [az] szántóföldivel, rétjével és szabad halászóvizeivel, szabad füzeserdeivel, és az Körösön szabad halászóvizeivel és minden névvel nevezendő és hozzátartozandó mezeivel és határaival együtt adtam örökbe, visszavonhatatlanul [irrevocalibiter] az egy házhelyet - azmely szálláskerti volt penig az atyjoknak Törő Demeternek - telekestől Túrtőn, Azért az szállásért adtam Túrtői Törő Pál jobbágyomnak, [az] atyjafiainak és az maradékainak az Kontha Tamás szálláskertit, [az] telkemmel együtt; Arra felelvén, hogy a megnevezett házhelyben minden háborgatok ellen megoltalmazom és az káptalanba is beviszem és az szerint neki vallom az felül megnevezett házhelyet, mely vagyon Külső-Szolnok vármegyében [Kwlseö Szolnok Warmegeben]; Adtam penig az megnevezett örököt és házhelyet 195 jó, szokásos és ennek a Magyarországnak minden szegletében elfogadott magyar forintért [In et pro florenis centum et Nonaginta quinque Hungaricalibus in bona currenti et ubique locorum intra ambitum Huius Regni Hungáriáé boni acceptabili moneta]; 1 Azaz kivenné a jobbágyföldek köréből. 2 Az armalis vagy címeres nemesek (armalistae) a nemesség azon csoportját alkották, akik a királytól csak címeres levelet kaptak, birtokadományban viszont nem részesültek. Földjüket sok esetben maguk művelték, ám a paraszti szolgáltatásokat - robot, kilenced, fuvar, előfogat, ajándék - pénzen egy összegben megválthatták. Az 1647:XXVI. törvénycikk állami adó megfizetésre is kötelezte őket. A kialakult gyakorlatnak megfelelően - akárcsak a jobbágyok esetében - alsó szinten a földesúr ítélkezett felettük. 166