Benedek Gyula: Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)
44. Szinán budai pasa levele Ernő főherceghez, amelyben panaszt emel a török kereskedők túri vásáron történt elfogása miatt, egyben kéri szabadon bocsátásukat-1585. szeptember 14
44. Szinán budai pasa 1 levele Ernő főherceghez, amelyben panaszt emel a török kereskedők túri vásáron történt elfogása miatt, egyben kéri szabadon bocsátásukat 1585. szeptember 14. "L---J Felséges Ernő [Ernestus] herceg , nekünk kedves, tisztelendő szomszédos barátunk; Köszönetünket és minden tisztességes dologban szolgálatunkat ajánljuk felségednek; [...] Továbbá nyilván vagyon felségednek, hogy miolta az hatalmas császárnak [Keözeöl bas] fejedelemmel hada vagyon, attól fogva az árus [áros] népek jöttek és mentek, kereskedtek, sehol senki őket nem bántotta, kiből mind az mi kegyelmes fejedelmünk s mind [az ] római [romay] császárnak őfelségének 5 haszna volt; Mostan pedig az felségtek alatt valók vakmerőképpen az frigyet [frigy ötf meg nem gondolván egy Túr nevű városbeli vásárban [sokadalomban] reájok ütöttek. S mind keresztény s mind török marháját feldúlták, egynéhány árus [áros] törököt és minden marhástól elvittek, Kiből mind az mi kegyelmes fejedelmünknek s mind római császárnak őfelségének nagy kára vagyon, Mely dolognak nem kellett volna lenni, mert azok nem csatázok, hanem szegény árus [áros] népek voltak, Azért parancsolja meg felséged, hogy szegények mind marhástól békével visszabocsáttassanak, hogy ennek utána is azféle dologból valami oly dolog ne következzék; 1 SZINÁN budai pasa: (1583-1586, 1587-1588). 2 Itt Szinán pasa beköszöntő sorait hagytuk ki. 3 Habsburg ERNŐ, főherceg (Bécs, 1553. június 15. - Brüsszel, 1595. február 20.) II. Miksa német-római császár, magyar király és Mária infánsnő fia, I. Rudolf magyar király öccse. 1576. október 13-tól I. Rudolf király magyarországi helytartója. 4 III. Murád szultánról van szó. 5 I. Rudolf magyar királyról van szó. 6 A „frigy" alatt a drinápolyi békeszerződést kell érteni (1568. február 17.), amelynek egyik pontja a feleket arra kötelezte, hogy megtámadásuk esetén értesítsék a másikat. E békeszerződést többször megújították. Megkötésével lezárult a várháborúk időszaka, és Magyarország három részre szakadása állandósult. 128
