Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

73. Mórickába, Móric, Túrpásztó, Póhamara, Túrkeddi és Túrkeve a török kapuadó (iszpendzse) összeírásában (1591 - 1592 körül)

A kapuk száma 20, ötvenével 1.000 [akcsé] Búza, 250 kile

8 3.500 [akcse] Árpa 50 kile 400 [akcse] Elegyes búza

9 40 kile 320 [akcse] Juhadó 1.595 [akcse] Méhkastized 1.300 [akcse] Menyasszonyadó 120 [akcse] Hordóadó 90 [akcse] Sertésadó 250 [akcse] Bosztánkert

10 adója 40 [tífae] Káposzta- és kendertized 40 [akcse] Fokhagyma és vereshagyma tized 10 [akcse] Tűzifa és széna adó 1.100 [akcse] A vetésbe gázolt jószág bírságpénze 40 [ata^e] Az egykerekű malom adója 25 [akcse] Jövedelem a vándoroktól a szultáni fej adón [dzsizje-n] kívül 60 [akcse] Esetleges büntetéspénzek 250 [akcse] [...] ugyanúgy az 1571. évi összeírásban igyekeztünk tájékozódni (GYŐRFFY 1956.20. p.) Amennyiben hinni lehet a több nyomtatott forrásban már megjelent információnak úgy Sevszuhár bég 1591-ben már nem is élt. Tóth Sándor szerint pl. 1587-ben öngyilkos lett Konstantinápolyban, mint boszniai beglerbég. (TÓTH Sándor: Vázlatok Törökszentmiklós múltjából. 1957. - 45^16. p.). THALLÓCZY-KRCSMÁR-SZEGFŰ pedig egy 1589. május 21-én keltezett levélben már halottként beszél Sevszuhárról, „aki Bosznia beglerbégje lett és mint ilyen halt meg" (TÖRÖK-magyar oklevéltár 1533-1789. Bp., 1914. 116-117. p.) Mindkét állítást cáfolja viszont Pálffy Géza, aki szerint Sevszuhár 1587 augusztusában is szigetvári bég volt. (A tizenhatodik század története. Bp., 2000. 45. p. Magyar századok sorozat). Amennyiben tehát ezen állításokat elfogadjuk hitelesnek, akkor azt lehet megállapítani, hogy 1587 után Sevszuhár nem szolnoki bég volt, azaz az 1591-1592-ben keletkezett irat valamikor 1587 előtt született. Miután azonban a fenti állítások valódiságát nem tudtuk ellenőrizni eredetiben, úgy csupán feltételezhetjük, hogy az összeírás 1579-1586 között keletkezhetett, de elképzelhető egy 1571 és 1577 közötti időpont is. 2 A liva a zászlókerület arab neve. A zászlókerület terület kiterjedt 2-4 magyar vármegyére, a zászlókerület kisebb része volt a kerület (a náhije). 3 Itt a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye számos településének - közöttük Tiszapüspökinek, hasonló összeírását hagytuk ki. 4 Mórickába gyakoribb neve Kiskaba volt. 5 Túrpásztó kivételével a személyneveken semmi kiigazítást nem végeztünk Ágoston Gáborhoz képest. 6 A várható jövedelmet azért számították ki, hogy a településeket értékosztályba sorolhassák. A besorolás alapján történt a birtokok adományozása a török katonáknak a rangjuk és a beosztásuk, valamint az érdemeik szerint. 7 Az akcse ezüstből készült török váltópénz volt, amelynek két magyar dénár felelt meg. 8 A kile török űrmérték: 35,27 liter. A 20 okkás kilában 25,65 kg búza vagy 22,25 kg árpa fért. 9 Az elegyes búza az őszi búza és a tavaszi búza keveréke volt. 10 A bosztánkert-nek a ház melletti zöldségeskertet nevezték, amely szintén adóköteles volt a török megszállás alatt. 11 Itt Kuncsorba, Mesterszállás, Márialaka, Kisújszállás és Tótturgony hasonló összeírását hagytuk ki. 194