Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

29. II. Ulászló király parancsa Külső-Szolnok vármegye tisztjeihez, hogy Ecseg lerohanása ügyében tartsanak nyomozást (1495. február 9.)

29. II. Ulászló

1 király parancsa Külső-Szolnok vármegye tisztjeihez, hogy Ecseg lerohanása ügyében tartsanak nyomozást 1495. február 9. ,,[...]

2 [II.] Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya híveinknek Külső-Szolnok vármegyei ispánnak, alispánnak és szolgabíráknak üdvözletet és kegyelmet; Előadatott nekünk a Buda felett alapított Szent Lőrinc kolostorban, a Szent Pál első remete renden élő istenfélő remetetestvérek személyében; Miszerint az Úr születése most legközelebb elmúlt ünnepe körül, [1494. december 25. körül] nemes Kabai [de Kába] János és Farnosi [defamos] László a magukhoz vett alávetettjeikkel Erdősy [herdesy] Miklóssal, Szabó Bálinttal, Dorottya [Dorothya] Jánossal, a hasonlóképpen Dorottya Tamással, Bónis Mártonnal, Nádházi [nathhazy] Demeterrel, Jánossal, Mátéval, Kövér [Keverh] Lászlóval, Erdösi Gergellyel, Mihállyal, Imrével, Czigány [Chigan] Péterrel és Benedekkel, Kabai János Kába birtokában lakó jobbágyokkal fegyveres és hatalmas kézzel a panaszos [remetetestvérek] Ecseg [Echek] nevezetű birtoka területére - amely Külső-Szolnok vármegyében van -, tudniillik egy nádas földre rontottak, és azoknak a remetetestvéreknek a nádját lekaszálták, és a lekaszált nádat onnan elhordták, úgy, amint az akaratuknak tetszett; Egyébként négy évfordulóval előbb [1491-ben, télen] ugyanez a Kabai János nem tudni mire való tekintettel - ugyanazoknak a remetetestvéreknek az Ecsegen lakó Vid [Wyd] Mihály nevű jobbágya Kába birtokban lévő birtoka [valamelyes szénáját]

4 vitette el - a magának tetsző önkény szerint [harmincjkét

5 forint értékben, a mondott panaszos remetetestvérek nagy sérelmére és kárára; 1 ULÁSZLÓ, II. (?, 1456. március 1. -Buda, 1516. március 13.) magyar és cseh király. (Magyar király 1490. július 15. és 1516. március 13. között.) 2 Itt Külső-Szolnok vármegye 1495. április 27-én kelt jelentésének a bevezető része maradt ki néhány sorban. 3 Az egy kicsit gyanús, hogy a jobbágyok teljesen azonosak az 1498. november 25-én kelt oklevélben lévőkkel. 4 A hiányzó két szót II. Ulászló ugyancsak 1495. február 9-én kelt, a váradi káptalannak szóló, azonos szövegű parancsából pótoltuk, amely épen maradt ránk. (OL. DL. 20 266.) 5 A „harminc" szó ugyancsak kiszakadt az oklevélből, pótlását a 4. számú jegyzetben foglaltak szerint oldottuk meg. 91