Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

28. Báthori István országbíró parancsa a budai káptalan részére a csudabalai erdőirtás nyomozása ügyében (1484. április 22.)

28. Báthori István országbíró parancsa a budai káptalan részére a csudabalai erdőirtás nyomozása ügyében 1484. április 22. „[...]' Báthori István országbíró a Budai Egyház káptalanjának. [...] előadatott nekünk a Buda felett alapított Szent Lőrinc kolostorban élő remeték, a Szent Pál szerzetesrend embereinek a személyében [...]; Hogy Szent Péter apostol székbe ülése ünnepe körül [1484. február 22-e körül], most a közelmúltban Faragó [faragó] Lukács, Kun [Kwn] Máté, Körös [Keres] Gergely, Thamássy [Thamassy] Antal [...] Mihály, Kovács [kowach] Bertalan, Fülöp [phylep] Ambrus, Sebestyén [sebestyen] István, Nyírő [Nyerew] György, Kovács [kowach] Márton fia István, [...] Fülöp, Nyirő Balázs, András, Ágoston, Forgács [fwrgach] Lukács, Szabó [Zabo] Gergely, Szűcs [Zewch] Albert, Csekő [Chekew] Mihály, Sas [Saas] Albert, Bangó [Bangó] Balázs, Miké [myke] János, Kakas Péter, Fodor János, Kun Benedek, Szaltós [Zalthos] András, Csekő Antal, Simon Péter, Kúti [Kwthy] László, Szőcs Barnabás, Simon Balázs Bakó (?) [Bakow ?] Bálint, Földes [feldes] Péter, Szegedi [Zeggedy] János, Petrók [petrok] Péter, valamint Simon Balázs, Nemzetes Kallói Lökös [lewkews de kalló] János Túr mezővárosában [in opido Thwr] lakó jobbágyai, Kallói Lökös János saját parancsa alapján, a KülsőSzolnok vármegyében lévő [in Comitatu Zolnok exteriori], az említett panaszos [remeték] Csudabala [Chudabalaf nevezetű birtokának a határain belül, három részből álló tüskés erdejéhez nyomultak és ott az erdőt nagy darabon kivágták, és amikor bizonyos Boldor János a mondott panaszos [szerzetesek] ugyanazon Csudabala birtokban lakó jobbágya a fák ily módon való kivágásától el akarta tiltani az említett Lőkös János jobbágyait, akkor a mondott Lőkös János jobbágyai fegyveres kézzel [manibus armalis] rárontottak az említett Boldor Jánosra [...]; 1 A budai káptalan 1484. június 2-án kelt, a királynak címzett jelentése két és fél oklevélsorát hagytuk ki, amelynek lényeges mondanivalója nem volt. 2 A szerzetesek kolostora Budaszentlőrincen volt, amely a mai Budapest-Ady-liget területén feküdt. 3 CSUDABALA: Békés vármegye területén feküdt, de közigazgatási szempontból Külső-Szolnok vármegyéhez volt átkebelezve. (Lásd: BENEDEK 1999. - 200. p.) - a budaszentlőrinci szerzetesek kérésére. Az átkebelezés (enkláve) nem sokkal később megszűnt, mert a szerzetesek a szomszédok örökös zaklatása miatt túladtak Csudabalán. 88