Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

112. Túrkeddi általános állapotának, valamint a jövedelmező képességeinek a felmérése Kecskeméti Pál kamarai fiókvezető által (1701. december 24.)

112. Túrkeddi általános állapotának, valamint a jövedelmező képességeinek a felmérése Kecskeméti Pál kamarai fiókvezető által 1701. december 24. „A tekintetes magyarországi kamara végzése szerint megvizsgált, elkobozott, valamint az alább felsorolt puszták összeírásának a rendje a szécsényi fiókvezető által [per Filialistam szechiensem] összeállítva; [•••f Túrkeddi puszta [Törkeddi Praedium] Külső-Szolnokban [in Exteriori Szolnok] fekszik, nem nagy, amely a Túr mezővárossal szomszédos és határos, valamint a Berettyó folyó mellett található [existens penes flumen Barattyó], ténylegesen a túrkevei kunok által [per Cumanos Kevienses]

4 birtokoltatik, nem tudni, hogy milyen jogcímen; Itt tizenhat jobbágy találhatna illendő megélhetési lehetőséget, ha a jelenlegi legelőket, továbbá az elhagyott és műveletlen szántókat gondosan megművelni köteleztetnének, Ebben az esetben bármely jobbágy két nyomásban [in duabus calcaturis] be tudna vetni, mintegy 30 köbölt; A rétekből pedig (a legelők nélkül) gyűjthető kb. 15 szekér széna; Erdeje ennek a pusztának nincs; A halászat tekintetében pedig a legjobb lehetőséggel rendelkezik; l-f 1 A kuruc-párton voltak birtokainak az elkobzásáról van szó. 2 Filialistának nevezték a harmincados helyettesét is (subditus tricesimator). 3 Itt az 1701-ben Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó Cibakháza, Gabonás (más néven Kérsziget), valamint több Békés vármegyei puszta hasonló összeírását hagytuk ki. 4 Azaz Túrkeve 1701 -ben már népességgel bírt. 5 Itt a Küső-Szolnok vármegyében volt Szanda (Szolnok mellett), Póhalom, valamint több Pest vármegyei puszta (pl. Dunavarsány, Vány, Farkasd stb.) hasonló összeírását hagytuk ki. 287