Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

109. Az ecsegi jobbágyok panaszlevele a földesurukhoz a labanc párton lévő magyar végvári katonaság garázdálkodása miatt, amelyben egyrészt védelmet kérnek, másrészt kinyilvánítják a jobbágyi hűségüket (1685. szeptember 10.)

Mi sem a török urunk miatt el nem megyünk, sem [az] uraságod miatt, mert az Úrnak neve áldassék sem [az] török urunktól, sem uraságodtól nem volt semmi hántásunk, hanem csak az minket sarcoltató tolvajok miatt; Mert az szatmári [szakmari] gyalogok is rajtunk ütöttek az éjszaka nemrégen, azok is minden gulyabarmainkat [guja barominkat] elvitték, szintén úgy azok is [az] házainkat felverték, mindenünket elvitték; Immár nem maradhatánk, az török urunk Dévaványára [Vaujára] el is bocsátott bennünket,

6 Uraságodnak is hírré akartuk tenni onnan [onnét] is, [hogy]ha maradhatunk [Vanyán] az uraságodnak tartozó adónkat mi jámborul megigyekszünk adni, Nem is igyekszünk [igekzünk] az uraságotok atya szárnyai alól elmenni, uraságtokat megtagadni; Ha pedig ez megírt - minket pusztító - tolvajok közül valamelyet meghall uraságod fogattassa [fogtassa] meg, mint hatalmas tolvajt és meg is ölesse, ha módot talál uraságod benne; ím megértheti uraságod: még azt fogták reánk, [hogy] őrájuk kuruczokat fogadtunk [fogattunk]? Nem igazán mondják, mert mi bizony nem fogadtunk [kuruczokat], csak vádolnak azzal nem igazán ők minket; Az uraságod kezébe szolgáltató adónkat mi mostan el nem merjük küldeni, mivel sem [az] uraságodnak, sem nekünk nem lenne [jó], Hanem [az] uraságod várjon bennünket, talán az Isten jobban adja [adya], mert mostan mindenfelől való sok rosszak rajtunk hatalmat vettenek, úgy hogy sem [az] házunkban, sem az mezőben [mezeben] [nem] maradhattunk miattuk, csak el nem vennék tőlünk; Uraságod megbocsásson; Éltesse [az] Isten uraságodat számos esztendőkig, szívvel kívánjuk; írattuk Ecsegen, 1685. szeptember 10-dik napján [die 10 Ibris 1685]; Mi szegény ecsegiek uraságodnak [az] szegény jobbágyi" A levél végig magyar nyelvű, de nehéz olvasata a betűk kicsinysége és elmosódottsága miatt. Pecsét nélküli. A borítóján a címzés a következő: - Adassék ez alázatos levelünk újhelyi helynök [Uyhelyi vicarius] urunknak, nekünk [az] földesuraink részéről volt jó gondviselő urunknak, illendő becsülettel [böcsülettel] [az] kezébe ". Lelőhelye: OL E-153 Kamarai levéltár. Acta paulinorum 24. csomó 190. iratköteg (pallium) Fasc. 2. Nr. 65 115. 6 Az ecsegiek Dévaványára történt meneküléséről ennél többet nem tudunk. 7 Azaz „kurucokat küldtünk". 278