Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

1. Halász, Szalók, Örvény, Tiszapüspöki, Póhamara, Túrkeddi, Nacsaegyháza, Keveegyháza, Nagytelek birtokokat IV. Béla király megerősítette az Egri Püspöki Egyházmegye birtokában (1261. szeptember 9.)

Mi tehát akarjuk [...] az egri egyházat a birtokok és régi mentességek ügyében kiadott, elveszett kiváltságlevelek alapján helyreállítani és támogatni [...], nehogy kiessen az emberek emlékezetéből, valamint nehogy csorbuljon a jogaiban az Egri Egyház; [...] Akartuk először is, hogy az összes püspöki birtok neve és adója összeírassék, majd végül a szabadságok felsoroltassanak, hogy az idők múltán a háborgatóktól és a zaklatóktól birtoklásaiban és szabadságában épségben maradjon; [...]

5 ... az Egri Egyház több járásban és megyében lévő püspöki birtokai név szerint alább vannak felsorolva... továbbá a Cserőközben lévő Halász [Halaz in Chereukuz] , mind a nagy morotva, mind a Zuk-morotva nevű halászóhelyekkel, valamint a Cserőközben lévő három nagy halastóval; továbbá a Szent István által adományozott Örvény [Eurem] falu a vámmal, ahogy azt ugyanott régtől fogva behajtani szokták, továbbá egy nagy hajóval az emberek és a szekerek átszállítása céljából, amikor a Tisza [Titia] kiárad, valamint a Tisza szegy [zegef nevezetű két rekesztékével a Tisza két partjáról az erdőkkel; [...]

9 az Egri Egyház határa a révtől, a vámszedő helytől kilép a Tiszából és körülölel egy bizonyos Bére nevű erdőt, az erdő lábánál, a Kenderavatóhát [Kendurathouhata] nevűnek mondott földön keresztül - amely határként szerepel - és egészen a fent nevezett erdő végéig megy, amely bizonyos erdő tartozik a szalóki nemesekhez [ad Nobiles de Zalouk] örökségi jogon, de most zálogjogon a Tomaj nemzetségbeli [de genere TomoyJ említett nemesek birtokolják, amelynek a végén ismételten belemegy a Tiszába az Egri Egyház határvonala, ott ahol kezdődik a szomszédság a szalóki nemesekkel és a Tisza közepén ereszkedik egészen az Aranyos [Aranas] nevű erdő széléig, amely erdő a szalóki nemesekhez tartozik, és így ott elhatárolódik az említett szalóki nemesek földjeitől; 5 A következő sorokból az derül ki, hogy az eredeti oklevél hiányában honnan szerezte IV. Béla a birtoklási információkat. Ezek szerint szomszédokat, megyeszomszédokat, főpapokat, bárókat, igazmondó öregeket, nemeseket, nemnemeseket és várjobbágyakat eskettek meg. Támaszkodtak továbbá az esztergomi, a váci és az óbudai káptalanok hivatalos nyomozásaira is. Ennek ellenére a Szent István és Szent László korára való visszavetítések nem bizonyos, hogy minden esetben hitelesek. 6 Itt az Egri Püspökség Hevesújvár és Borsod vármegyei birtokainak a felsorolását hagytuk ki. 7 CSERŐKÖZ a Tisza jobb partján, az öreg Tisza és az abból kiszakadó, majd visszaömlő Kis-Tisza által körülzárt „sziget" volt, ma az úgynevezett Tisza-tó hullámai takarják. Halász ennek a központi részén feküdt még 1790-1811 között is. (OSZK Térképtár, Nyomtatott térképek TM 3226.), csak később csatolták Külső-Szolnok vármegyéhez. 8 A szegy halfogó zár volt, amelyet a Tiszába szakadó erek, vízmosások medrébe építettek, az élő Tiszába az árterületről visszaigyekvő halak megfogására. Ez az ún. fokhalászat a halfogás legeredményesebb módja volt. 9 Háromnegyed gépelt oldal terjedelemben Hevesújvár és Borsod megyei helyek felsorolását hagytuk ki. 22