Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

82. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem bizonyságlevele arról, hogy a hűséges szolgálataikért az egyaránt nemzetes Veres Mártonnak, valamint Albert Ferencnek zálogba adta egész Túrkeve falubirtokát (1621. december 10.)

Az irat kivonatos bemásolás az erdélyi fejedelmi kancellária királyi könyvébe. Végig latin nyelvű, elég laza fogalmazása. A címe így hangzik: „Inscripto Egregiorum Martini Veöres et Alberti Ferenczi super possessione Turkeowi" Nyomtatásban még nem jelent meg. Veres Márton és Albert Ferenc csak rövid ideig birtokolhatta Túrkevét - ha egyáltalán létrejött a birtokba lépés - ugyanis az adományozás után 21 nappal létrejött a nikolsburgi békeszerződés (1621. december 31.), amely érvénytelennek nyilvánította Bethlen Gábor birtokadományozásait, amelynek a kimondását azonban a következő magyar országgyűlésre bízta. Az országgyűlés Sopronban 1622. május 1-én ült össze, a döntvényeit pedig Ferdinánd 1622. augusztus 18-án szentesítette. így Türkévé legfeljebb nyolc hónapig lehetett Veres Márton és Albert Ferenc birtokában. Lelőhelye: OL F-I Erdélyi országos kormányhatóságok Lt., a Gyulafehérvári káptalan országos It., az Erdélyi fejedelmi kancellária királyi könyvei Libri Regii /1581-1680 XI. kötet 8., illetve OL Filmtár 39 240. doboz XI. kötet 8. Ebben a városban - amely Morvaországban volt - Bethlen Gábor hosszabb ideig tartózkodott és az általunk látott királyi könyv tanúsága szerint onnan tíznél több írásos rendelvényt adott ki és mindegyik datálásában szerepel a város neve. Legtöbbször „Hunnabord" változatban, egyszer pedig „Hlunnabrod" alakban. 217