Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

59. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy a sajóládi ágoston rend helynöke és egyházlátogatója négy évre egri katonáknak adta haszonbérbe Kenderes és Ecseg birtokokat, valamint Szőke és Himesd pusztákat (1569. március 6.)

den évben két határidőben - először tudniillik a Húsvét előtti ötödik vasárnapon [Dominica Reminiscere] és másodszor, egyben utoljára Pünkösd ünnepén - évenkénti folyamatos fizetség ellenében; azzal a feltétellel, hogy ugyanaz a Gémes Ferenc és Balay István csak csupán a jelzett Himesd puszta minden jövedelmének, hasznának és terményének a szabályos és egyenlő felerészét a nevezett Imre remetetestvérnek [és helynöknek] és nevezetesen az azon renden Saj óladon fin ladj, vagy az akárhol máshol élő többi remetetestvérnek minden évben vonakodás és akadékoskodás nélkül átadni és átengedni, valamint jóindulatúan kiszolgáltatni lesznek kötelesek; Ugyanannak a [Himesdj pusztának a másik feléből származó összes jövedelmet pedig - együtt a már idézett megyékben levő Kenderes és Ecseg birtokokban, valamint a nevezett Szőke pusztában lévő jelzett birtokrészek összes terményével továbbá hasznával, a megírtak szerint - Gémes Ferenc és Balay István beszedhesse és megtarthassa; Mindazonáltal azt határozottan kijelentve, hogyha a gyakran emlegetett Gémes Ferenc és Balay István az előbbírt 80 forint összeget a már mondott Pünkösd ünnepére - a mondott négy éven keresztül való folyamatos átadással - az említett Imre testvérnek, a már szóban forgott remetetestvérek helynökének teljesen és maradéktalanul leszámolni, letenni, megfizetni nem akarnák, vagy a fizetésről nem gondoskodnának, avagy bármi módon megtagadnák; Akkor ugyanaz az Imre remetetestvér, vagy ugyanannak a rendnek a többi remetetestvére az ugyanazon birtok- és puszta részeket, az ugyancsak összes hasznával és tartozékával ugyanazon Gémes Ferenc és Balay István kezeiből azonnal és legott magukhoz vehessék, valamint a visszavételre rendelkezzenek a hatalom minden lehetőségével; a szóban forgó levelünk ereje és közhitelű bizonysága útján; Kelt a Húsvét előtti ötödik vasárnapon [március 6-án], az Úrnak az 1569-dik évében;" Az irat átírás Abádi Szentgyörgyi László alispán Miksa

4 királynak címzett 1571-ben kelt -fellebbezés céljából készített — úgynevezett felküldő vagy átküldő levelében. Végig latin nyelvű. Az egész felküldőlevél csak másolatban maradt meg. Magyar nyelven és nyomtatásban most jelenik meg először. Lelőhelye: OL DL 18223. 4 MIKSA (I.) (Bécs, 1527. július 31. -Regensburg, 1576. október 12.) magyar király és II. Miksa néven német-római császár (1564-1676). Magyar király 1564. július 25-től 1576. október 12-ig5 A pontos datálás így hangzott: „Egerben a vármegyei törvényszékünkből a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepét követő legközelebbi második napon, az Úrnak az 1571-ik évében", azaz 1571. szeptember 17-én. 153