Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

50. Az egri püspökség borainak a kocsmáitatása Túrkevén és Túrkeddin az egri vár számadáskönyve szerint (1553. szeptember 29. és december 24.)

I-T

5 Az irat bemásolás az egri vár számadáskönyvébe. Végig latin nyelvű. Magyar nyelven és nyomtatásban most jelenik meg első ízben. Lelőhelye: OL E-554 Kamari Lt. Városi és kamarai iratok. Folio latina. 23. csomó 1180/c 1553-1554. 399. A jobbágyoknak az is úrbéri kötelezettsége volt, hogy a földesuruk tizedszedés útján begyűjtött borát (jelen esetben az egri püspökség borát) évente két alkalommal árulják. Négy lehetséges időpontja volt az ilyen borok kiosztásának, pünkösd napja,

6 Szent Mihály napja (szeptember 29.), Szent Demeter napja (október 26.) és karácsony vigiliája (december 24.). A borokat az egri püspökség birtokát képező településeknek saját erőből kellett az árusítás helyére szállítani, illetve a beszedett pénzt pedig beszolgáltatni az egri vár számadója kezébe.

7 A kiosztott hordókat sorszámokkal látták el a jegyzékben szereplő települések sorrendjében, folyamatos sorszámozással. 5 Az egri vár illetve püspökség többi birtokának a hasonló összeírását hagytuk ki több oldal terjedelemben. 6 A pünkösd napja a húsvét függvényében változó időpontban lehetett. 1553-ban ez május 21 -re esett. 7 Az egri vár azért rendelkezett ezekkel a bevételekkel, mert I. Ferdinánd király az egri püspökség jövedelmeit az egri vár fenntartására rendelte. 133