Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

Bevezetés

gyarország koronájához tartozó falubirtok (possessio ad Coronam Regni Hungáriáé pertinensy Az 1578-1579. évi iratokban ugyanakkor ez áll: „kun falubirtok és a korona jószága" {possessio Cumanicalis et Peculium Coronae). Az 1699. október 31-én kelt Pentz-féle összeírás, valamint az 1709-dik évi összeírás egyaránt „elhagyott falubirtok"-nak (possessio deserta) nevezi.

5 Több iratból az derült ki, hogy a 17. században végig puszta (praedium) volt. Ez a minősítés egy alkalommal - 1717. május 24-én is - előfordult. 1720. november 28-tól minden esetben a falubirtok elnevezést olvastuk. A közigazgatási hovatartozást illetően úgy találtuk, hogy 1535-1687 között szinte kivétel nélkül Külső-Szolnok vármegyéhez sorolták. Égy alkalommal pedig - 1599. október 5-én - Békés vármegyéhez. A Nagykunsághoz való tartozás 1577-ben, 1699. október 31-én, 1717. május 24-én, majd ezután mindig és folyamatosan tűnik elő.

8 Egy kivétel azonban itt is van, az 1730. augusztus 4-én kelt irat ugyanis a kunszentmártoni lakosokat kiskunságiaknak nevezi (incolas minoris Cumaniae Szent martonienses). Ami a lakosság társadalmi státusát illeti, arról meggyőző bizonyítékokhoz jutottunk. Nevezetesen az egész tárgyalt korszakban jobbágyok voltak, mégpedig vagy földesúri jobbágyok, vagy ún. kiváltságos jobbágyok. Mint földesúri jobbágyok (Jobagiones) a világi földesuraiknak - az ország többi jobbágyaihoz hasonlóan - minden hűbéri díjat és szolgáltatást természetben teljesítettek. Amikor viszont a kamara birtokát képezték, akkor mint kiváltságos jobbágyok (jobagiones privilegiatus) a természetbeni hűbéri díjat és szolgáltatást pénzzel megválthatták. Ez nagy gazdasági könnyebbséget jelentett,

11 és bizonyos megkönnyebbítő szabadságérzetet keltett még annak a korlátozásnak a tudatában is, hogy a kamarától a földeket osztatlan és elidegeníthetetlen használatra kapták. 4 A falubirtok ekkor a gyulai várhoz tartozott. 5 Ifj. Dósa József szerint Kunszentmárton 15 92-15 94-ben pusztult el. Mi nem tudtunk ilyen pontos időpontot megjelölni, de valljuk, hogy a tizenötéves háború alatt (1592-1606) néptelenedett el. 6 L ásd az 1717. máj us 24-én kelt iratot. 7 Kunszentmárton Külső-Szolnok vármegyéhez való tartozása az 1535. május 5-én, az 1527.november 9-én, az 1551. szeptember 19-én, az 1561-ben, az 1630. május 29-én és az 1687-ben kelt iratokban olvasható. 8 A Nagykunsághoz akkor sorolt Kunszentmárton, amikor kamarai birtok volt, az előfordulási formák a következők: 1577: „Cumania majoris Sedis Kolbaz ", 1699. X. 1.: „possessio deserta Majoris Cumaniae ", 1717. V. 24.: „a Nagykunságban lévőSzentMártony", 9 Mivel az 1730. augusztus 4-én kelt iratban kétszer is olvasható a Kiskunsághoz való tartozás, talán igaz is lehet (?). Az előfordulási formula a következő: „incolas minoris Cumaniae Szentmartonienses ". 10 Kiváltságos}obbágyok(jobbagionesprivilegiatus) akkor voltak, amikor Kunszentmártona kamara (a kincstár) birtoka volt. 11 A kiváltság következtében a könnyebbség azért jelentkezett, mert a terményeiket vásárokon értékesíthették, és az ily módon szerzett pénzen kiválthatták a természetbeni szolgálmány okát. 6