Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)
23. I. Ferdinánd király bizonyságlevele arról, hogy Szentmárton és Ege falubirtokokat nemes Vásárhelyi Gergelynek és a feleségének adományozta -1535. május 5
23. I. Ferdinánd király bizonyságlevele arról, hogy Szentmárton és Ege falubirtokokat nemes Vásárhelyi Gergelynek és a feleségének adományozta 1535. május 5. „Az Úr [Jézus Krisztus] 1535-dik évében, a mennybemenetelének az előestéjén [május 5-én] kiadott, a király kezével aláírt levél, amelynek alapján őfelsége; a Békés vármegyében lévő Ege falubirtokot [possessionem Eghew] - amely korábban az ugyancsak Egei [de eadem Eghew] néhai Antalé volt, továbbá a Külső-Szolnok vármegyében lévő Kunszentmárton falubirtokot [possessionem Kwn Zenthmarton], amelyet a szerencsés emlékezetű Lajos király 2 őfelsége ajándékozott a néhai nemzetes rác [származású] Radich Bositynak; egyrészt a nevezett néhai Egei Antal, valamint Radich Bosith magszakadása miatt, másrészt azért mert ugyanezen felek Szepesi [Szapolyai] Jánosnak és az országának 3 , a jogvesztett ellenségnek a halálukig makacs követői voltak; együtt az összes királyi joggal 4 - ha ilyenek volnának a fentnevezett falubirtokokban - amint kinyilváníttatott a már birtokon belül lévő nemzetes Vásárhelyi [de VásárheT] Gergelynek és az osztályostársának Mezőtárkányi [de Mezewtharkan] Anna úrnőnek, továbbá valamennyi örökösüknek és utódjaiknak adta, ajándékozta és juttatta, mások jogainak a sérelme nélkül" Az irat tartalmi átírás a királyi adományozások könyvében. Végig latin nyelvű. Nyomtatásban először Gyárfás István közölte latinul 5 , másodszor Antal Árpád közölte magyar nyelven Fodor Zoltán fordításában. 6 Lelőhelye: OL E-227 Kamarai levéltár. Liber Donationum I. 229. 1 Ege ma már csak földrajzi név, a létezése idején Békés vármegyében, Gyoma délkeleti oldalán volt található. 2 II. Lajos királyról van szó. 3 SZAPOLYAI János, Zápolya, I. János: (Szepesvár, 1487 - Szászsebes, 1540. július 22.): Magyarország királya (1526. november 11. és 1540. július 21. között). Tényleges hatalmát - bár meg volt koronázva - csak az úgynevezett „keleti magyar királyság" területén gyakorolta. 4 Minden földesúri birtokban a király jussát képezték a következők: a harmincad-, a só-, az italmérési-, a húsmérési-, a malomtartásból származó, a vám és rév, valamint a vásártartási illetékek. Ezeket azonban - ha léteztek az illető településen -, a király át is engedhette a földesuraknak. 5 GYÁRFÁS 1885 - III. kötet - 763-764. p. 6 OLVASÓKÖNYV 1969. - 29. p. 66
