Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

73. Gróf Károlyi Sándor Kenderesen, Kunszentmártonban, Szegváron és Csongrádon - 1728. január 25

73. Gróf Károlyi Sándor

1 Kenderesen, Kunszentmártonban, Szegváron és Csongrádon 1728. január 25. [•••]

2 „1728. január [Januárius]. Engedte meg Isten őszentfelsége ezen új esztendőt [Nagy] Károlyban szerencsésen megérnem, Kiért áldott legyen szent neve, mindörökké Ámen; [Január] 3. Megindulván Károlyból pozsonyi [posoni] utamra

3 [Január] 24. Kenderesre érvén (Madarasról, ahol háltam) Hódossi János uramhoz, ottan mulattam és háltam is; [Január] 25. Megindulván háltam Kunszentmártonban Győri Istvánnál; [Január] 26. Értem szerencsésen az szegvári házamhoz; [Január] 27. Onnand Csongrádra, holott találtam alispán [vice ispán] Andrássy [Andrási] Zsigmond uramat;

5 [Január] 28-ikán és 29-ikén mulattam Csongrádon és ismételten megvizsgáltam a gazdaságomat [revideáltam oeconomiamat], [Január] 30. Kunszentmártoni Győri Istvántól vévén egy hajas pej ménlovat, ahhoz szakasztottam által a Tiszán az csongrádi ménesemből 49 pej kancát az ménespásztor lovával és elmúlt nyári csikókkal, Egyen kívül, mely vérezve [vérezve]; 1 KÁROLYI Sándor báró, később gróf (Nagykároly, 1669. július 2. - Erdőd, 1743. szeptember 8.) nagybirtokos, Szatmár vármegye főispánja, a Rákóczi-szabadságharc alatt Rákóczi „vezénylő generálisa", aki a romhányi csata (1710. január 22.) elvesztése után hajlott a Habsburgokkal kötendő békeszerződésre. Ennek megkötésében végül is vezető szerepet játszott. A szatmári békeszerződés (1711. április 30.) megkötéséért kiterjedt birtokadományokat kapott a Habsburgoktól. 2 Itt több oldalon keresztül az 1703-ik, az 1706-ik évi utazásairól (harcairól) számol be, ahol kisebb-nagyobb Külső-Szolnok vármegyére és a Jászkunságra vonatkozó részek is olvashatók. 3 Pozsonyba végül is 1728. február 13-án érkezett, de nem derül ki igazán, hogy mi volt utazásának a célja. 4 Itt három érdektelen sort hagytunk ki. 5 Ez időben Csongrád város volt Csongrád vármegye székhelye. 177