Benedek Gyula: Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.)

70. A kunszentmártoni bíró és az esküdtek tanúsítványa arról, hogy Orczy István parancsára az országgyűlési segélyt befizették - 1723. augusztus 12

70. A kunszentmártoni bíró és az esküdtek tanúsítványa arról, hogy Orczy István parancsára az országgyűlési segélyt befizették 1723. augusztus 12. „Mi alulírottak a jelenlegi [levéllel] elismerjük, hogy a tekintetes és nemzetes [fászkun] főkapitány úr Orczy István parancsára országgyűlési segélyként [pro subsidio Diaetalif nem több és nem kevesebb, mint 70 rajnai forintot a szokás szerint kifizettük, amelyet a jelenlegi [levéllel] tanúsítunk; Karcagújszállás, az 1723-ik évben augusztus 12-dik napján; Kunszentmárton falubirtok bírája és esküdtjei" Az irat eredeti, végig latin nyelvű. A bal alsó sarkában egy teljesen ép kunszentmártoni pecsét látható a középen egy lovas figurával. A pecsétet a papír saját anyagából felhajtott papírfelzet védi. Lelőhelye: OL P-520 Orczy család levéltára. Miscellanea 13. csomó Nr. 10/c. Az országgyűlést 1722. június 20. és 1723. június 19. között tartották Pozsonyban ahová a Jászkunság még nem küldhetett követeket -, és máig a legfontosabb magyarországi országgyűlések közé tartozik. Ugyanis több mint 129 cikkelyben újjászervezte a török hódoltság alól teljesen felszabadult Magyar Királyságot a kapcsolt részeivel együtt. A cikkelyek közül direkt módon a 3., a 61. és a 92. cikkely érintette a Jászkunságot, megerősítve az ősi, történelmi kiváltságaikat és a taksás adózásaikat. 1 Az országgyűlési segély [subsidium Diaetale] fogalmi meghatározását egyetlen lexikonban sem találtuk meg. A szövegszituáció, valamint az időrend alapján az a véleményünk, hogy az országgyűlés bekerülési költségeinek a településenként arányosan lebontott összege, amelyet az országgyűlés befejezése után vetettek ki és hajtottak be. 2 Karcagújszálláson volt a Nagykun Kerület gyűléseinek és bíráskodásainak színhelye. 3 A viaszpecsét alkalmas a leírásra és a rekonstruálásra. 4 Erre ugyanis csak 1790-től volt lehetőség, amikor az 1790. évi 29. törvény parlamenti képviseletet biztosított a következő szöveggel: „A jászoknak és kunoknak és a hajdúknak az országgyűlésen követeik útján ülés adatik" (CSIKY-MÁRKUS 1901. - 181. p.) - Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Jászkunság megyei jogú törvényhatóságot csak az 1832/36. évi 22. törvénnyel kapott. [OL E-211 Kamarai levéltár. Lymbus (1527-1848) 113. csomag II. Series XXXV. tétel. Jászkunsági iratok.] 170