Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

20. I. Ferdinánd német-római császár és magyar király adománylevele Báboczka falubirtok egészéről (1561. március 13.)

20. I. Ferdinád német-római császár és magyar király

1 adománylevele Báboczka falubirtok egészéről 1561. március 13. „Az ő császári felsége

2 [és magyar király, I. Ferdinánd] Bécsben az Úrnak az 1561-ik évében március 13-dik napján kelt adománylevele, amelynek alapján őfelsége a Külső-Szolnok vármegyében lévő Báboczka nevezetű teljes falubirtokot [totalem possessionem Babotzka vocatam in Comitatu Zolnok exteriori habitam] - amely korábban a hajdani Nagy Ferenc fiáé, a néhai Nagy Balázsé volt, de mivel bebizonyíttatott, hogy a halála és a magszakadása következtében törvényesen visszaszállt először Magyarország Szent Koronájára és jelesen az őfelsége adományozási [jogkörébe] - együtt az őfelsége összes valamint teljes jogával

3 - amennyiben ilyeneket ugyanabban a Báboczka falubirtokban egyébiránt akármiképpen bírna, - továbbá együtt az összes haszonvétellel a saját [királyi] híveinek Draskovich [Draskovitth] Gáspárnak, valamint Jánosnak,

5 továbbá azok va1 FERDINÁND, I. (Alcala de Henares, Spanyolország, 1503. március 10. - Bécs, 1564, július 23.): német-római császár (1556. február 24-től 1564. július 25-ig) és magyar király (1526. december 16-tól 1564. július 25-ig). 2 Felség (latinul: maiestas): a legmagasabb világi címzés. A rómaiak korától kezdve a császárokat, valamint törvényes feleségüket illette. Csak a XV. századtól kezdve vált a királyoknál is általánossá, de Magyarországon az Anjouk korában már használták a „felség" címzést. 3 Az egykorú jogszokás szerint, elvileg minden adományozott földbirtokban a király haszonvételét képezték a nagyobb regálé jogok (a harmincadvám és a só jövedelme), valamint a kisebb regálék (az italmérési és kocsmáltatási, a húsmérési, a malom, a vám és rév, a vásártartási bevételek stb.), amelyet a király az adományozás keretében visszatarthatott magánál, de adományozhatta is ezeket. Természetesen csak akkor, ha az adományozott birtokban működött ilyen jövedelem. 4 DRASKOVICS Gáspár (? - ?): kapitány. Felesége ormosdi Székely Katalin. 1562 május elején Gyulán volt lovaskapitány és 12 várlovas élén állt. János nevű fiával együtt 1567. augusztus 3-án Miksától birodalmi báróságot kaptak a török elleni harcokban tanúsított bátorságért (A-57 Libri Regii III. köt. 1180. bj. illetve Ft. 37.218. d.). 1572-ben ugyancsak Miksától kapta adományként Trakostyán [Trahostyán, Trahoscan (Várasd vm. ivanci j.) várát. Innen vette a család az előnevét. 5 DRASKOVICS János (?, 1550. - Pozsony, 1613. március 11.): Horvátország bánja. Hadi pályáját Erdeödy Tamás bán alatt kezdte, mint a körösi határvidék parancsnoka a török elleni harcokban (1591 — 1592). 1596-ban a király Horvátország bánjává nevezte ki. Ezt a méltóságot 54