Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

81. VI. Károly német-római császár és magyar király parancsa a váradi káptalanhoz többek között Öcsöd falu és Veresegyháza puszta beiktatására Harruckern János György részére (1723. május 3.)

Zsigmond - mindnyájan a királyi táblabíróság törvényszékének az esküdtjegyzői mások jelenlétében, mint királyi ember

6 - általunk oda nevezetesen kirendelve - a felsorolt Békés, Zaránd és Csongrád vármegyékben lévő és fekvő - valamennyi jószág helyszínére érkezve, az oda törvényesen összehívott és megjelent valamennyi szomszéddal és határossal vezesse be a szóban forgó Harruckerni János Györgyöt a szegedi jószágigazgatóság alatt lévő [előbb említett falvak és puszták] birtokjogába, úgymint [•••f és iktassa be azokat, ugyanaz neki [Harruckerni János Györgynek] és az örököseinek, valamint a mindkét ágon való összes maradékiknak, örökjogon és visszavonhatatlanul, a várományosoknak pedig és ugyanazok örököseinek, hasonlóképpen az utódaiknak pedig visszaválthatással [redempliter] egészen a királysági korszakunk végéig, ugyanazon Harruckerni János György szabad rendelkezésére, valamint az elsőszerzeményi birtokok [szabad] rendelkezésére, az elörebocsátott ajándékban lévő királyi jogainkkal, a megillető jogcímen, együtt ugyanazon birtokoknak bármely hasznával és tartozékával - a fentírtak módja és formája szerint - ha nem lesz ellentmondás. Ha pedig lesznek ellentmondók, idézze ugyanazokat ugyanazon [káptalani] közhitelű bizony ságtok a jelzett Harruckerni János György ellenében a királyi kúriánkba - tudniillik a személyes jelenlétünk elé, illő határidőre - az ellentmondás okának a hatályos kifejtésére. Ezután pedig az ilyesféle bevezetés és beiktatás rendjéről - együtt az ellentmondók és az idézettek - ha lesznek ilyenek - valamint az elörebocsátott iktatáson közreműködő szomszédok, továbbá a határosok neveivel, a meghatározott időpontra - amint az kijelöltetett - nekünk a szokásos módon és renden hűségesen válaszoljatok. Kiadatott a laxenburgi táborunkból [in Castro Nostro Laxenburg] az Úrnak az 1723-dik évében, május hó 3-dik napján." Az irat másolat, amely 1723. június 25-én készült Tarnóczy János záradékával. 9 Az irat végig latin nyelvű. Az irat borítóján a következő feljegyzés található: „Praesens Suae Sacratissimae Caesareae Majestis benignissimum Mandátum Statutorium exhibitum et perlectum est Varadini in Consistorio Anno 1723. die 8July, Vigore cuius exmittatur R. D. Joannes Navoy concanonicus Cathedralis " [...] Sajnos a beiktatás végrehajtásáról nem találtunkjelentést. Nyomtatásban magyar nyelven még nem jelent meg. Lelőhelye: OL P-418 Károlyi cs. It. és Harruckern cs. lt. 1. csomag Fasc. B Nro. 10. 45-49. p. 6 Ilyen magas méltóságú személy birtokba vezetése estén a királyi emberi funkciót nem tölthették be megyei nemesek, hanem vagy a királyi kúriából vagy a királyi kamarából küldtek ki valakit. 7 Húsz iratsort hagytunk ki. Itt újból felsorolták az irat elején szereplő falvakat és pusztákat. 8 Laxenburg a császári és királyi család nyaralóhelye volt Bécs központjától pontosan délre mintegy 11 km-re. A régi kastélya 1377-ben, az új pedig 1600-ban épült. 1725-ben itt írták alá az osztrák-spanyol békeszerződést. 9 A záradékot a hossza miatt nem közöljük. Itt Tarnóczy János azt igazolta, hogy az eredetivel egyezik az iktatóparancs szövege. 10 Magyarul: „A szent császári fenség jelenlegi legkegyelmesebb iktató parancsa bemutattatott és felolvastatott Váradon a sekrestyében 1723. július 8-án, amelynek az erejével kiküldetett [káptalani emberként] Navoy János főtisztelendő úr, főszékesegyházi kanonok [...]" 197