Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
79. Öcsöd 1720-ik évi összeírása (1720. december 10.)
A Békés, a Csongrád és Zaránd vármegyékben lévő és a szegedi jószágigazgatóságunk alatt álló kincstári javakat, úgymint: Gyula mezővárost Fövenyes, Ölved, Apáti és Szentbenedek pusztákkal, Továbbá Békés mezővárost Berény, Gyúr és Endréd pusztákkal, Nemkülönben a Csongrád vármegyében lévő Szentes mezővárost Szentfábiánsebestyén, Ecser, Veresegyháza és Bökény pusztákkal, Hasonlóképpen Szeghalom falut Fás és Balkány pusztákkal, Öcsöd falut is Káka és Szarvas pusztákkal, Csaba falut Vésze, Gerendás és Kígyós pusztákkal, Gyarmat falut Boszmány, Ösvény, Bucsa, Kis- és Nagyharang pusztákkal, Gerla falut Mezőmegyer, Szentmiklós, Kis- és Nagydécse pusztákkal, Doboz falut Csorvás pusztával, Körösladány falut Fás, Méhész és Kiskároly pusztákkal, Gyoma falut Ege, Nagytelek, Szentjános pusztákkal, Vésztő falut Mágor pusztával, Tárcsa falut Németi, avagy Németkereki, Bélmegyer, Félhalom, Bóhalom, Szénás, Királyság, Murony, Soprony, Halásztelek pusztákkal, Sima falut Simasziget és Orosháza pusztákkal, Hasonlóképpen Székudvar falut Becsér, Görhe, Szentkirály, Szentmárton, Tamás, Pély és Elek pusztákkal, valamennyi Zaránd vármegyében lévőt, örök és örökségi jogon az összes hasznukkal [...] 4 az előbb jelzett javakban és birtokjogokban lévő minden és teljes királyi jogunkkal, az Isten egyházaiban gyakorolt kegyúri jogokkal, 5 a pallosjoggal 6 az előbb megnevezett Harrucker [János] Györgynek, az ő mindkét ágon lévő valamennyi örökösének és maradékinak örökjogon és visszavonhatatlanul, ugyanazok engedményeseinek, az örököseiknek és hasonlóképpen a maradékiknak ugyanazon Harrucker János Györgynek - mintegy első szerzeményként visszaválthatóan - egészen a királyi korszakunk megszűnéséig és ezenfelül királyi, avagy a királyi kincstárunk kezességével a törvényes megtámadok ellenében a perben elvesztett javakat más kincstári jószágokból jóvátétellel együtt - az akkori állapot becslésével - valóságosan, csorbítatlanul kipótolva kegyesen rendeltük, ajándékoztuk és juttattuk. [...] 7 Ennélfogva ezen császári-királyi levelünk erejével parancsoljuk hüségteknek, hogy minden elősorolt és általunk a kegyesen így kifejtett határozat és leirat helyesen és tökéletesen fogadtassék és a végrehajtandók végrehajtása - amennyiben hüségtek hatáskörét illeti - saját erőből és pozíciótokban végrehajtassék. Amelyre ugyanis különös gondot és jóindulatot fordítunk. 3 Itt húsz iratsort hagytunk ki rövidítés céljából, ahol a szokásos iratformula szerint a birtokok és tartozékaik hasznait részletezi az általánosság szintjén. 4 Itt 22,5 iratsort hagytunk ki rövidítés céljából, ahol a szokásos iratformula szerint a birtokok és tartozékaik hasznait részletezi az általánosság szintjén. 5 A kegyúri jog [ius patronatus] élvezete a földesurak részére biztosította a templomok, a kápolnák és az egyházi javadalmak alapításával járó kiváltságokat és kötelezettségeket. Kiváltság volt pl., hogy a plébánost a földesúr jelölte ki, kötelezettség volt pl., hogy a földesúr építtette a templomot, valamint javadalmat biztosított az eklézsia működéséhez. 6 A pallosjog [ius gladii] feljogosította a földesurat a halálbüntetés végrehajtására, ha a birtokán végrehajtott bűncselekmény okozóját tetten érték: lopásban, rablásban, gyilkosságban, valamint gyújtogatásban. 7 Négy jelentéktelen sort hagytunk ki a monstre irat további rövidítésére. 192