Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
60. A sarkadi Bírák jelentése Rákóczi György erdélyi fejedelemnek arról a vallatásos nyomozásról, amely Nagy István megszökött jobbágy öcsödi illetőségét kutatja (1654. november 4.)
kott, együtt adóztanak. Úgyis hallottam, hogy mondották öcsödi Nagy István az öcsödi jobbágyságért esztendőnként 10-10 tallért adott. A tizenharmadik tanú [tertius decimus Testis] az Bihar vármegyében Sarkadon lakozó Oláh [Óllá] János, 80 éves, az eskütétel után így vallott: Tudom nyilván, hogy öcsödi Nagy István az Nagy Márton fia Öcsödről csak szökve ment el, mert egy embert ölt meg, feleségét is lóháton vitte Debreczenbe. Azt is tudom, hogy öcsödi Nagy István az öcsödi jobbágyságért esztendőnként Gyulára az töröknek 10-10 tallérokat adott, mostan nem tudom ha ad-é vagy nem ad ? Mely vallatás eképpen mene előttünk végbe, adtuk róla az mi hitünk szerént íratott pecsétes jelentőlevelünket [relatoriankat]. Ugyanazt a dicsőséges és nagyméltóságú uralkodástokat kívánjuk sokáig, szerencsésen, erőben és virágzóan fennmaradni. Kiadatott a fentjelzett helyen [Sarkadon], évben és napon [1654. november 4-én]. És aláíratott ugyanazon bírák által, mint fent. Ellenőrizve ugyanazok - Sarkadi Varga Miklós, Sarkadi Csikori István és Balogh Bálint sarkadi jegyző - által. s.k. P. H. P. H. Asztalnok öregbik Rhédei Pál vallatása az öcsödi Nagy Istvánról és Nagy Márton fiáról, az békésieket úgy Békés vármegyében lakozókat. Junii 1685. I-T 6 Az irat a másolat másolata. Mindkét másolatot Kisrédei Rhédey Pál - az erdélyi fejedelem asztalnokmestere - készíttette. Az első másolatot a váradi káptalan irattá 1655. május 22-én, a másodikat pedig a szepesi káptalan 1655. szeptember 15-én. Nem tudjuk, hogy miért volt szükség a kétszeri másolásra. Az irat magyar nyelvű, amelyet átírtunk a mai helyesírási szabályok szerint. A jegyzőkönyv mintegy negyedében latin részek is találhatók. A vallatási jegyzőkönyvben csak az előírt részek szerepelnek. Betűhíven már közölte 1977-ben Vass Előd 7 a Békési Életben. A jegyzőkönyv borítóján a következő címzés olvasható: „Illustrissimo ac Celsissimo Principi Dominó Georgi Rákóczy Gratia Principi Partium Regni Hungáriáé Dominó et Siculorum Comiti, etc. Dominó Dominó nobis clementissimo ". Érdekessége a jegyzőkönyvnek, a követett eljárásnak, hogy az Öcsödről elszökött jobbágyok ügyében egyetlen öcsödi tanút sem hallgattak meg. Ez a többek között azt is jelenti, hogy a földesúr nagyfokú bizalmatlanságot tanúsított az öcsödiekkel szemben. A bizalmatlanság mellett azonban ez a hitelesség kérdését is felvetheti: Honnan tudták ilyen pontosan a békési, a szentandrási, a halásztelki, a sarkadi jobbágyok azt, hogy Öcsödön mi 6 Itt tizenkét és fél iratsorban a váradi káptalan 1655. május 22-én, valamint a szepesi káptalan 1655. szeptember 15-én kelt másolati levelének záró részét hagytuk ki, az utóbbit tizenöt iratsor terjedelemben. 7 VASS 1977-367-370. p. 8 Magyarul: „A főméltóságú és dicsőséges fejedelem úrnak, Rákóczi György úrnak, az Isten kegyelméből Magyarország és a Partium urának, a székelyek ispánjának, továbbá a nekünk legkegyelmesebb urunknak". 147
