Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
60. A sarkadi Bírák jelentése Rákóczi György erdélyi fejedelemnek arról a vallatásos nyomozásról, amely Nagy István megszökött jobbágy öcsödi illetőségét kutatja (1654. november 4.)
60. A sarkadi bírák jelentése Rákóczi György 1 erdélyi fejedelemnek arról a vallatásos nyomozásról, amely Nagy István megszökött jobbágy öcsödi illetőségét kutatja 1654. november 4. ,,[...] 2 A dicsőséges és nagyméltóságú fejedelem úrnak, a legkegyelmesebb urunknak! Hozzák nékünk az nagyságod méltóságos parancsolatját, amelyben kegyelmesen parancsolja nagyságod, hogy elmennénk és azokat, akiket az őnagyságod parancsolatjának az erejével, nemzetes Kisrédhey Rhédey Pál uram nagyságod asztalnokja, vagy az őkegyelme emberei mielönkben hívnak, szorgalmatosan s hitünk szerént az mielönkben adott kérdőpontjai szerint megvizsgálnánk [utrum meg examinálnánk]. Mely nagyságod kegyelmes parancsolatjának mindenekben - azmint tartozunk engedelmesek lenni - ez jelen való 1654-ik esztendőben 4-ik napján Szent András [november] havának - elmenénk, ugyanitt Bihar vármegyében Sarkad városában Balog István esküdt-jegyző [nótárius] házához. És ez alább megírt bizonyságokat, kiket az nagyságod megírt, kegyelmes parancsolatjával mielőnkbe idézték. Elsőbben erős hittel megeskettük, az nekünk adott kérdőpontokra [utrum] szorgalmasan megvizsgáltuk [meg examináltuk]. Akiknek nevük az vallomásukkal [vallásukkal] ez szerint következnek. Kérdőpontok [ Utrum] 1. Legnagyobb. Tudod-e, hogy a Debrecenben lakozó öcsödi [Eöczödy] Nagy István, az Nagy Márton fia az Rhédeyek öcsödi jobbágya volna és hogy azon megnevezett öcsödi Nagy István Öcsödön lakott, adót fizetett volna és hogy szökve s mi 1 Rákóczi György, II. (Sárospatak, 1621. január 30.-Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem, első uralkodása 1648. október 11. és 1657. október 27. között, második uralkodása 1658. január 14. és 1659. március 30. között tartott. 2 Itt a szepesi káptalan 1655. szeptember 15-én, valamint a váradi káptalan 1655. május 22-én kelt másolati levelének bevezető részét hagytuk ki összesen 37 iratsor terjedelemben. 3 Asztalnokmester (lat. magister dapiferorum, senescalcus) 1148-ban már a később is szokásos néven tűnt fel. Eredeti feladata, hasonlóan a pohárnokmesteréhez, a király és a királyné, illetve a fejedelem kiszolgálása volt az étkezéseken. Kezdettől tekintélyes udvari méltóság, viselőjét igazi bárónak tekintették. 144