Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

57. Rhédey János földesúr engedélyezi az öcsödieknek, hogy az elveszett megszállási engedélyük ellenére tovább üljék és használják Öcsödöt (1651. szeptember 1.)

57. Rhédey János földesúr engedélyezi az öcsödieknek, hogy az elveszett megszállási engedélyük ellenére tovább üljék és használják Öcsödöt 1651. szeptember 1. „Mivel jó atyámfiai öcsödiek [Eöcsögiek] értem azt is, hogy az mint ennek előtte való időkben az eleinktől - úgymint az Rhédeyektől [Redeiektől] - volt oly [szabadság] leveletek, kivel éltetek, s bátorságosan ott laktatok, azmely [szabadság]level&t elvesztettétek. ím azért én is, jó atyámfiai, azkik Öcsödöt [Eöcheögeot] lakjátok azon [birto£]részivel is, valamint annak az elveszett szabad leveleteknek erejével éltének az [eleitek] és éltek ti is. Ezen jóakarattal leszek én is. Az földemen lakhattok szabadosan valamíg akartok. Sem titeket, sem penig az utánatok valókat nem háborgatlak. És penig [ha] akartok, ott lakhattok, nem háborgatlak sem magam, sem penig maradványim. Melynek ti is, hogy hitelt adjatok, adom nagyobb bizonyságul ez hitem [hüteom] és pecsétem alatt való levelemet. Az 1651-ik évben szeptember 1. napján, Erdőszentgyörgyön [Anno 1651 Die 1 Septembris Dátum in Eerdeő Szentgeörgii] az ti földesuratok Rhédey János s. k. [manu propria]" 3 1 Ezt az Öcsöd megülésére vonatkozó szabadságlevelet (engedélylevelet) nem találtuk meg, pedig ez adna választ arra, hogy 1613 és 1651 között mikor szállták meg Öcsödöt. 2 Erdőszentgyörgy Maros-Torda vármegyében a nyárádszeredai járásban található. Ez volt a Rhédeyek állandó tartózkodási helye. A község a Kis-Küküllő északi partján helyezkedik el. Mai neve Romániában: Singeorgiu de Pádure (Sángeorgiu de Pádure). 3 Az aláírás Rhédey János sajátja, amelynek kalligráfíája eltér a levél írásképétől. 137