Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

48. Az öcsödiek panaszlevele a földesurukhoz, Rhédey Jánoshoz az elrablott ökreik tárgyában, valamint védelmet kérnek a rablók és fosztogatók ellen (1643. április 6.)

nem cselekedett. Hanem csak hatalmasan lopó módjára tolvajul jöttének reánk és úgy hajtotta el Baba István. Melyből megértheti uraságod minden álnokságát Baba István uramnak, őkegyelmének. Az fölséges Isten uraságodat lelki-testi javaival áldja meg. Uraságodnak mi Öcsödön lakó szegény jobbágyi örömest szolgálni igyekszünk és jó választ is várunk uraságodtól. Költ Öcsödön [Er'iczödön] 1643-ban április 6-ik napján [1643 6° die Április]" Az irat végig magyar nyelvű és XVIII. századi másolat. A borítóján a következő magyar nyelvű címzés olvasható: „Az Nemes, Nemzetes, Vitézlő úrnak Erdély országban Erdöszentgyörgy [Erdő szent György]

5-nek örökös urának az Vitézlő [Redey] Rhédey Jánosnak, nekünk Isten után földi gyámolunknak adassék ez levelünk nagy tisztességgel tulajdon kezébe; 1643. 6. Április" A levél XVIII. századi másolatán a következő mondat található: „Metalia quod Eöczöd et Tatárszállás exprocessu Redeiano ". Vass Előd már betűhíven közölte nyomtatásban 1980-ban

6 A XVII. században ugyancsak új jelenség volt a végvári magyar katonaság garázdálkodása a török megszállta magyar területeken. A kellő zsolddal el nem látott csoportok Szécsényből, Fülekből, Ónodból, Szendrőből stb. indultak rabló portyákra, számos esetben az ellenérdekelt földesurak felkérésére. Lelőhelye: OL P-1868 Rhédey cs. lt. Az OL által rendezett iratok. 11. csomó 57. tétel; Öcsöd-Tatárszállás. 5 Erdöszentgyörgy (Maros-Torda vm. nyárádszeredai j.) Mai neve Síngeorgiu de Pádure 6 VASS 1980-186. p. 118