Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

„Elménél már te is, nincs már senki se Ki a szerencsétlen Zélit szeresse, Nincs szivemben senkihez sem bizalom" Azt se tudom,, itt vagyok-e vagy otthon. Hallom a szót és az ellebbent sóhajt, Szegény szivem hazamenni úgy óhajt, De képzetem jár csak, hej, az ablakon, Én meg magam itten vagyok, nem otthon Pest, 1860.jan. 14. 54. (Palotásy Jánoshoz) Hangosan ver szivem, Könny fakad szememben, Örömemet hogy is Mutathatnám szebben ? Ha reád gondolok, S bájos dalaidra, Ha arcod derűjén Ül szemem sugara, S csodálom arcodat, Mely oly dicssugáros, Kedves zeneszerzőnk, Palotási János. Nagy kiterjedett a Daloknak hazája, Erdő és mezőség S virány borúi rája. Te meg benne járkálva Erdőkön mezőkön, Ha ott vagy, a szellő Is csak hallgatva jön, Áhítattal hallgat Falu és a város, Kedves zeneszerzőnk, Palotási János. Jan. 15. 61. Kocsin van a láda Pattog is az ostor, Engem meg híhatnak Küldhetnek még százszor, A kocsira nem mek Míg meg nem ölellek 90 Palotásy (eredeti nevén: Pecsenyánszky) János (* Jászberény, 182 l-f Jászberény, 1878) zeneszerző 91