Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

(Görgey) Lajoshoz, 5 ig a zenét hallgattam ott Szl. és Gr. játszott. Ezután ismét neki dőltünk a tanulásnak egész V2 8 ig. Hazajöttem és kenyereztem, mert nem volt más, pedig éhes gyomrom nagyon szívesen befogadott volna valami finomabbat is. (Reichenauer) G(usztá).vú még volt alkalmam beszélgetni. (Görgey) Lajossal a Garannál sétáltunk. Anyámtól levelet kaptam. 30-án Csütörtökön. Nagyobbrészt készületlenül mentem az iskolába, de szerencsémre mindenből jól kijöttem; a délelőtti órákban a délutánra is elkészültem. Idehaza ép(^)en teendőimhez akartam fogni, midőn hittanárom Slota eljött, és a Tajovai ügyben végzett velem; azzal biztatott, hogy e tárgy a conferencia elé fog kerülni. Ezután a történelmet olvasgattam. Délután szinte jól múltak el az órák. 4 óra után idehaza nem a legnagyobb kedvvel fogtam tanulmányaimhoz. 6 kor (Görgey) Lajoshoz mentünk ismét tanulni, de ez alkalommal már kezdtem érezni, hogy nem olyan ébren figyelek a fordításra mint az első összejövetelekben; tartok tőle, hogy majd midőn minden erőm össze kell szednem, akkor tétlenkedem a beleunas miatt. Fürdeni nem volt kedvünk Sándorral találkozván ő Likőrt vett, hogy szomorú kedélyem felvidítsa, de hasztalan. E nap, mivel a temérdek tanulni valót nappal nem végezhettük el, éjjel akartunk összejőni a gymnásiumba 9 kor. Én belátva azt, hogy álmos fővel és rossz hangulattal nem sokat tanulok, honn maradtam, és itthon ta(nultam). Július 1-én Pénteken; furcsa kedéllyel fogadtam az utolsó hónap első hajnalát, - könyvvel, álmos fővel: a jó akarat meg volt bennem, a kivitel sem maradt volna ki, de időm hiányzott; ennélfogva csak fölületesen készülhettem el a történelemből; de szerencsém kedvezett, nem feleltem, de egy szerencsétlen társam sorsa arra indított, hogy most már komolyan lássak a dologhoz, különösen a történelemhez, melyben - magam belátom - tömérdek hiányom van. Latinból jól (feleltem); már az öreg nem ijesztget, pár héti szorgalmam által megalapítottam nála a jó véleményt felőlem. Déli órákban hittant tanultam különös fogyhatlan unalommal. A délutáni órák jól múltak el. 4 óra után a történelemhez kaptam (Ausztria) és kitartó szorgalommal két óra hosszat tanultam - nagy örömem telik abban, ha valamely tárgyat jól alaposan felfogok és elő tudom adni. (Görgey) Lajosnál a görög történelmet tanultuk együtt. Itthon ismét egy kis pihenés után gyertyánál elkezdtem a tanulást 1/2 11 ig. Gondolataimban bax(átomat). (Ary) Ödönt kerestem fel. Szombaton 2-án. A reggeli órák nagyon jól ütöttek ki; különösen a történelemből feleltem jól, úgy annyira, hogy a tanár szokása ellen még meg is dicsért. A görögből az utolsó gyakorlatot csináltuk; meglehetősen. Délután (Görgey) Lajoshoz mentünk a magyar társulatba, utolsó ülésünket megtartani, már megvallom egész kedvetlenül jelentem ezen társaságon meg, olyan hidegen, oly tűz nélkül viseltettek a többiek e szép szándék iránt. Ezután (Görgey) Lajos- és (Beöthy) Mórral az Urpin

62 oldalára mentünk sétálni, hol a Garan fölött egy pár lábnyira (100-200) ledültünk és hallgattuk a víz mormogását és bámultuk az előttünk nyíló táj szépségét. Egy kissé itthon voltam és olvasgattam, 5 órakor pedig ismét „magántanodánk"ba (mentem) biflázni. Herodot

63 vettük elé, de mondhatom nagyon érttetve birtam kiállni egész 8 ig. Este a járdán sétálva egész történetesen arra is jött beszéd, hogy mint irtózom én a vasárnaptól, mily unalmas nap az rám nézve. Olvastam. 62 Urpin = 511 m magas hegy a Garam balpartján, közvetlenül a folyó mellett. Ma is kedvelt sétahely, szerpentinekkel. 63 Herod = Herodotos (*Kr. e. 485 táján-fKr. e. 425 táján) görög történetíró 76