Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

beszélgetni, s egész este azon törtem a fejem, mint adjam át a levelet. Guszta elkíséri őt majd és én szegődjek hozzájok, határozta. 5-én Vasárnap. Nem is gondolva arra, hogy a mai nap oly nevezetes lesz rám nézve, egész gondtalanul mentem az iskolába. A praedikáció után behívattunk a terembe s kimondatott felettünk az ítélet, többen becsukattak, én s még kettő pedig „házi börtönt" kaptunk, mivel a „vörös torony"nál és máshol istentelenkedtünk. Levelet kaptam 10 órakor hazajővén szülőimtől s (Vágó) Esztitől,

47 Reichenauert haza nem kísérhettem. Délután leveleket írtam, többek látogattak meg. 5 óra után Guszta ígérete szerint csakugyan eljöttek R(eichenauer). és Holesch lyányok, de csakhamar ismét, mielőtt be mentem volna hozzájok, eltávoztak, és én velők nem mehettem. 7 óra után mégis kimentem a rétre, onnan a sohajdába és vissza. Hazajövet (különös), egészen meg voltam arról győződve, hogy nekem kell még ma vele találkozni és csakugyan találkozom velők s kikísérem a Láncosba; ott a lócára szépen leültünk egymás mellé és elkezdtünk mulatni. A levelet átadtam, ketté hasítá. így végződött Niki kalandja, levelét elszakíták. 9 órakor Holesch hazamenvén én is haza készültem a nélkül, hogy őt H. hazakísérném. Jókedvű voltam egész nap, csak itt lőttem bakot, mely fölött soká epekedtem. 6-án Hétfőn hamar jöttem a mathem(atikai). órára. A két első óra jól múlt el, de a harmadikban rosszul feleltem a latinból, és a direktor nagy rémülésemre olyanformán nyilatkozott, hogy hagyjam abban az érettségit; de barátaim biztatására én mégis elszántam magam megkísérleni. Délutánra elkészültem volna, de eljött hozzám Borsiczky (József) s a tanulást abba hagytam. Délután jól múltak el az órák. A magyar társulatban, miután rajtam volt a sor, összeszedtem régen tanult darabokat és elszavaltam. Innen hazajővén, dologhoz ültem, azon erős akarattal, hogy a délutánt tétlenül nem töltöm, fordításba kezdtem, a történelmet is megnéztem, utoljára mégis csak „mulatságost" (Aranka) olvastam. Gusztának az ablakon szűken adván ki ott beszélgettünk jó darabig, midőn ismét B(orsickzy) Jóska jött. Pipáztunk, aztán este bementem G(usztá).hoz, hol sokáig benn maradtam, jól éreztem magam a pletyka között. A könyvet átvettem tőle, örömem telt benne, hogy evvel a lyánnyal úgy megkedveltettem az olvasást és hogy meg is jegyez valamit belőle. A sánta ördög. 7-én Kedden. Azon is gondolkoztam, reggel mint segíthetnék hasznos könyvek megszerzése által R(eichenauer). G(uszta). kiművelésén, ki nagyon is hátul maradt, jóllehet külső szépsége elragadó. A délelőtti órák mind jól múltak el. Odahaza olvasgattam a déli órákban és a családdal beszélgettem. Ezen napokban különösen komorrá kezdett változni hangulatom, melynek okát abban véltem feltalálni, hogy sokat vagyok epedő vágyakkal eltöltve, melyek elérését nem is remélhetem, másodszor az is nyugtalanított, hogy mindig az érettségi vizsgára gondoltam, a minek jó letevésére oly kevés kilátásom van. Ekkor aztán azzal akarnám magam megnyugtatni, hisz nem vagy még olyan öreg, ismételj, csak hogy az ilyen vigasztalással nem elégszem meg. Délután Zenger

48 alatt az iskolában olvastam az „Életképeket". A kabinetben is voltam. 4 óra után rossz hírt hallottam (Holától), mely elkeserített egy kissé. G(usztá).va\ beszélgettem egy kissé, B(orsickzy). jött. 6 kor elmentünk (Görgey) Lajoshoz, honnan a „Sohajdán" keresztül, hol Rtich(enauer). G(usztát). nem pillanthattam meg, a Radvánszky ligetbe mentünk, szép virágcsomót, nefelejtst is szedtem össze kinn Gusztának. Este politika, és olvasás. 47 Vágó Eszter (*Jászapáti, 1844-|Jászapáti, 1915; szülei: Vágó Ignác és Antal Terézia) jászapáti lakos, Dósa Imre unokatestvére 48 Zenger = valószínűleg Sánger, vagyis énekóra 68